A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Politikai ideológiák, értékek,politikai kultúra

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1301
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés

- Az ideológiák olyan, többé-kevésbé koherens eszmerendszerek, amelyek kifejezik a nagy társadalmi csoportok érdekeit és sajátos világlátását, ezért gyakorlati-politikai jelentőséggel bírnak, a társadalmi modernizáció termékei

- A társadalomról és a politikáról folytatott diskurzus során jöttek létre és terjedtek el

- Fő feladata a társadalmi konfliktusok feldolgozása és a megoldások keresése

- Történetileg a legfontosabb ideológiák a liberalizmus, konzervativizmus és a szocializmus voltak, melyeket átszínezte a nacionalizmus ideológiája

- Minden politikai közösség rászorul a közös eszmék és értékek készletére saját ideológiájuk kialakítása céljából

- Az ideológiák integráló és orientáló hatásúak, gyakorlati útmutatást adnak a cselekvéshez

- A politika vonatkozásában kijelölik az egyes ember helyét

- Egy politikai közösség számára megjelölik az elérendő célokat

- Érték elsősorban az, amit szükségleteinkre vonatkoztatva értékesnek tartunk

- Az értékek elsősorban az előnyben részesítés általános szabályai, értékkategóriák pl. jó-rossz, igaz-hamis, de vannak tartalmi jellegű értékfogalmak is, pl. szabadság, egyenlőség, testvériség

        

A politikai kultúra

  • A politikai kultúra része a társadalom általános kultúrájának és az állampolgároknak a politikával kapcsolatos beidegződéseit, meggyőződéseit, politikai értékeit és érzelmeit foglalja magában
  • A politikai kultúra olyan értékfogalom, amelynek orientációs eszménye a demokrácia, a közösség tagjainak részvétele közügyei intézésében (értékelő fogalom)
  • A politikai kultúra a társadalom történetileg kialakult kultúrájának része, a politikával kapcsolatban kialakult meggyőződések, beállítódások összessége (leíró fogalom)
  • Elemei: kognitív (=ismeretszerű) elemek, beállítottságok (=attitűdök), érzelmi reakciók a politikai eseményekre (=affektív-emocionális elemek)
  • A politikai hit és meggyőződés: az értékek általános szintjén alapvető világnézeti beállítottságok léteznek; vannak fundamentális-empirikus hitek, amelyek megkérdőjelezhetetlenné váltak; konkrét, elkötelezettséget kifejező szimbólumok
  • A politikai kultúra különböző típusai:
    • Parochiális ~: helyi hatalmi viszonyok, nincs tudata a magasabb politikai központról, pl. elszigetelt faluközösségek
    • Alattvalói ~: az alattvalók tudatosan engedelmességet vállalnak egy magasabb politikai centrummal szemben, pl. központosított monarchiák
    • Részvételi ~: az állampolgár sokféle szinten kapcsolódhat be a döntéshozatalba, ilyenek a modern demokráciák
    • Állampolgári ~ azaz civic culture: a többi típus elemei alkotják, megőriz elemeket a hagyományos politikai kultúrákból, de lényegét a modern rendszerek adják

        

A politikai stílus:

  • A politikai stílus az elitek egymás közötti érintkezésének informális normáit tartalmazza, valamint tetteik kommunikációjának módját a nagyközönség felé
  • Ideologikus ~: a politizáló elit konkrét magatartását, a politika napi követelményeit egy hierarchikus értékrendből vezeti le
  • Pragmatikus ~: a problémák egyedi megközelítésére irányul, nem tartja magát előzetes elképzelésekhez; politikai stabilitás szükséges hozzá
  • A politikai stílus az ország történelmi fejlődése által meghatározott politikai tapasztalatoktól függ

      

A politikai szocializáció:

  • A politikai szocializáció a társadalom politikai kultúrájának elsajátítási folyamata, az élethossziglani nevelés része: ekkor alakul ki a politikai orientáció, az egyén alapvető politikai identitása
  • A nagy társadalmi változások mindig nyomot hagynak a politikai szocializáción, pl. az eltérő nemzedéki tapasztalatok formájában

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Állam, szuverenitás, hatalom, uralom, befolyás, konfliktus, konszenzus

1)      Állam fogalma: olyan tartós uralmi képződmény, amelyet hagyományosan három...

Close