A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Egyalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3765
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

A beszédben gyakran azt tapasztaljuk, hogy egy-egy szóelem hangalakjához nemcsak egy, hanem több jelentés is fűződik, de az sem ritka, hogy hasonló vagy rokon jelentést teljesen különböző hangalakú szavak idéznek fel. A jelentéstannak fontos vizsgálódási területe a szavaknak, szóelemeknek a hangalak és a jelentés viszonya szerinti osztályozása. Eszerint megkülönböztetünk egyjelentésű, azonos alakú és több jelentésű és rokon értelmű szavakat, szóelemeket.

Egyjelentésűnek tekintünk egy szóelemet akkor, ha az adott jel hangsora csak egy jelentést idézhet fel. Erre leginkább összetett szavaink körében és némely toldalék esetében találunk példát (ablakpárkány, -e birtokjel).

Az egy hangalakkal több jelentést felidéző szóelemek két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoportba azokat soroljuk, amelyekben a két vagy több jelentés között nincs kapcsolat vagy az átlagos nyelvérzék nem érez összefüggést. Ilyenkor a különböző jelentésű jelek hangalakbeli azonossága általában véletlen (terem, vár, ég). Ezek a szavak azonos alakú szavak. Azonos alakúság azonban előfordulhat egyes toldalékformák körében is (pl.: az -at, -et igeképző és főnévképző, a -t tárgyrag és a múlt idő jele).

Az egy alakhoz fűződő több jelentés igen gyakran nem véletlen egybeesés, hanem egy szó vagy szóelem jelentésbővülésének eredménye. A beszédben ugyanis a szóval az történt, hogy alkalmilag az alapjelentéstől némileg eltérő jelentésben használták. Ha az új jelentésben való használat gyakorivá vált, elterjedt, akkor az eredeti jelentés mellett kialakult egy másod- , sőt harmadlagos vagy ennél is több jelentés. Az olyan szavakat, amelyekben egy hangsornak több jelentése van, és e jelentések között kapcsolat van, többjelentésű szavaknak nevezzük. Az ilyen szavak kialakulása tehát a nyelv – ezen belül a szójelentés – történeti változásának eredménye. Ez a folyamat még napjainkban is zajlik.

A szavak, szóelemek, szókapcsolatok használata tudatos vagy ösztönös választás eredménye. A válogatást az teszi lehetővé, hogy a nyelv gazdag sorát adja a különböző alakú, de rokon jelentésű szavaknak és szószerkezeteknek, más szóval szinonimáknak . A  rokonértelműség kiterjedt a nyelv minden jelentéssel bíró elemére, tehát vannak jelentésű toldalékok, szavak, szintagmák, mondatok, sőt szövegek is.

Megkülönböztetünk szorosabb és tágabb értelemben vett rokon értelmű szavakat. A szorosabb értelemben vett rokon értelmű szavak a valóságnak ugyanarra a mozzanatára vonatkoznak (pl.: autó-gépkocsi, bicikli-kerékpár). Ha a szavak fogalmi jelentésének egy-egy elemében is van valamilyen árnyalatnyi különbség, vagy ha az egyik szó a másikhoz képest valamilyen érzelmi, szemléletbeli többletet fejez ki, tágabb értelemben vett rokonértelműségről beszélünk. Például fokozati különbség van a fut, szalad rokon igék között, szemléletbeli eltérés az énekel és a kornyikál között.

Vannak olyan hasonló alakú szavak, amelyek jelentésük miatt ugyan nem cserélhetők fel egymással, mégis sokan elkövetnek ilyen hibát mind írásban, mind pedig beszéd közben. Ilyen szavak például a következők: egyenlőre, egyelőre..

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei

1. A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei A beszéd egyik...

Close