A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A magyar helyesírás négy alapelve

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
22184
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-22 Küldd tovább
  Letöltés

A magyar helyesírás négy alapelvre épül:

1. Kiejtés szerinti (fonetikus) írásmód:

a lehetőségekhez képest hűen tükrözteti a szavak hangalakját. A szóelemek (szótövek, képzők, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük.

pl.: láz, fény, ír, véd, tíz, húsz, -s, -talan, -telen, -va, -ve, -bb, -t, -j, -n, -tól stb.

 

2. Szóelemző (etimologikus) írásmód:

a toldalékos (ragos, jeles, képzős) és az összetett szavakban többnyire feltünteti a szavak alkotóelemeit. A ragos, a jeles, a képzős szavak, az összetételek, valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra, s a szavak kimondásakor a hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra, hanem a szóelemeket eredeti alakjában íratja le.

pl.: ijedt, hetilapban, lökdös, vízpart, adhat, azonban, átcsap, anyja, fagyjon, állj, kardjuk, költség, sarkkör

 

3. Hagyományos írásmód:

vannak esetek, amelyekben a helyesírás ragaszkodik a történetileg kialakult szokásokhoz.
– családnevek (Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Thököly stb.)
– ly-os szavak
a) szó kezdetén csak a ‘lyuk’ szó és toldalékos alakjai
pl.: lyuk, lyukas, lyukat stb.
b) egy szótagú szavak végén
pl.: mély, moly, súly, gally stb.
c) két vagy több szótagú szavak végén
pl.: bagoly, csekély, kristály, akadály stb.
d) -lya, -lye végződésű szavak
pl.: ibolya, korcsolya, nyavalya
– dz, dzs
pl.: edz, bridzs, lándzsa, fogódzkodik stb.

 

4. Egyszerűsítő írásmód

a) A többjegyű betűk kettőzött alakját a tőszókban és toldalékos alakokban csonkítottan írjuk, vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg.

pl.: loccsan, hosszú, meggy, fütty stb. illetőleg: jeggyel, mésszel, rosszal, eddzék stb.
Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak ha tárán találkozó azonos kétjegyű betűket.
pl.: kulcscsomó, jegygyűrű, nagygyűlés, fénynyaláb stb.

 

b) A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos, mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük.

pl.: orra (orr+ra), fedd meg (fedd+d meg), tollal (toll+lal)
A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűkhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kap csoljuk.
pl.: Tarr-ról, Hermann-nál, Wittmann-né stb. illetve: sakk-kör, balett-táncos, hossz-számítás stb.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (3)

    Nagyon jó, célratörő és tanulható! A hagyományos írásmód részben van 1 kis bibi:a dz-s és dzs-s szavaink nem hagyományos írásmódúak, a betűjelek hangértéke megvan.
    Bár kevés ilyen szavunk van, mégis a számuk egyre nő az idegen szavak magyar fonetikai átírásával, honosításával, például: Dzsenifer, dzsessz…stb.

      kedves Véva! Egészen pontosan így szól a Magyar helyesírás szabályaiban az ide vonatkozó rész:
      A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek: bodza,
      madzag, edz, edző, pedz, pedzi; ma-haradzsa, bridzs; stb. A toldalékok hasonulásából eredő
      hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük, peddze; briddzsel (= a
      bridzs kártyajátékkal); stb.
      Jó tanulást!

    Nagyon sokat segít nekem ez az oldal a tanulásba.Szóval nagyon jó!!


Ezt olvastad már?
Betűrendszer

A ma egész Európában és a világ nagy részén használt...

Close