A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A jelentésváltozás

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
2310
Nyomtasd
Dátum: 2009-06-23 Küldd tovább
  Letöltés

A nyelv szókészlete reagál legérzékenyebben az új szükségletekre, a jelentés változásának lehet külső (társadalmi – társadalmi, gazdasági fejlődés/változás; emberi gondolkozás változása, műveltség terjedése igény az újszerű kifejezések használatára) és belső (nyelvi – többjelentésű, rokon- és ellentétes értelmű szavak között feszültség nyelvi elemek mozgása) oka.

A változások nagy része fokozatos (jelentésfejlődés) – forró, felfog, nyelv; de lehet azonnali is (jelentésadás) – mozi.

Jelentésváltozás eredménye lehet a szó jelentésének bővülése (a nyelvi elem a meglévők mellé újat vesz fel – ezzel a valóságmozzanatok nagyobb részét képes kifejezni) – csiga; de lehet szűkülése is (a szó egyik jelentése elavul) – ízesből az édes. Ez a két folyamat gyakran egyszerre jelentkezik – öreg (régi jelentése ‘nagy’).

Az új jelentés először mindig alkalmi (a mondatbeli környezet, más szavakkal való kapcsolata teszi érthetővé új jelentését). Ez idővel állandósulhat mellék- vagy főjelentéssé. Ha a szó eredeti és új jelentése között elhalványul a kapcsolat – akkor a két szó két önálló nyelvi jellé válik szét – toll (ha nincs formai változás homonima-ről beszélünk). Teljes jelentésváltozásról beszélünk, ha az eredeti jelentés eltűnik – hölgy (régi jelentése ‘menyétféle’).

A jelentésváltozások legfőbb fajtái:

– a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk whore (húr), lábas, fal

belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár

metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje

jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat farkas, szarvas állat szarvas, sült hús sült, pörkölt hús pörkölt, tokaji bor tokaji, menny dörög dörög, földet szánt szánt

metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli.

absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés ((kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télen-nyáron’))

jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbis-glóbus

hangulat, stílusérték megváltozásaagyafúrt – régen ‘őrült’

– Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ‘sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Az Anjou-kor gazdasága

1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház. Az Anjou Károly Róbert (1308-1342)...

Close