Hirdetés

A jelentésváltozás

4 perc olvasás
A jelentésváltozás

A nyelv szókészlete reagál legérzékenyebben az új szükségletekre, a jelentés változásának lehet külső (társadalmi – társadalmi, gazdasági fejlődés/változás; emberi gondolkozás változása, műveltség terjedése igény az újszerű kifejezések használatára) és belső (nyelvi – többjelentésű, rokon- és ellentétes értelmű szavak között feszültség nyelvi elemek mozgása) oka.

Hirdetés


Hirdetés

A változások nagy része fokozatos (jelentésfejlődés) – forró, felfog, nyelv; de lehet azonnali is (jelentésadás) – mozi.

Jelentésváltozás eredménye lehet a szó jelentésének bővülése (a nyelvi elem a meglévők mellé újat vesz fel – ezzel a valóságmozzanatok nagyobb részét képes kifejezni) – csiga; de lehet szűkülése is (a szó egyik jelentése elavul) – ízesből az édes. Ez a két folyamat gyakran egyszerre jelentkezik – öreg (régi jelentése ‘nagy’).

Az új jelentés először mindig alkalmi (a mondatbeli környezet, más szavakkal való kapcsolata teszi érthetővé új jelentését). Ez idővel állandósulhat mellékvagy főjelentéssé. Ha a szó eredeti és új jelentése között elhalványul a kapcsolat – akkor a két szó két önálló nyelvi jellé válik szét – toll (ha nincs formai változás homonima-ről beszélünk). Teljes jelentésváltozásról beszélünk, ha az eredeti jelentés eltűnik – hölgy (régi jelentése ‘menyétféle’).

A jelentésváltozások legfőbb fajtái:

– a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk whore (húr), lábas, fal

Hirdetés

belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár

metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje

jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat farkas, szarvas állat szarvas, sült hús sült, pörkölt hús pörkölt, tokaji bor tokaji, menny dörög dörög, földet szánt szánt

metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli.

absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés ((kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télen-nyáron’))

Hirdetés

jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbis-glóbus

hangulat, stílusérték megváltozásaagyafúrt – régen ‘őrült’

– Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ‘sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!