Hirdetés

Jelentésváltozás

A nyelv szókészlete reagál legérzékenyebben az új szükségletekre, a jelentés változásának lehet külső (társadalmi – társadalmi, gazdasági fejlődés/változás; emberi gondolkozás változása, műveltség terjedése * igény az újszerű kifejezések használatára) és belső (nyelvi – többjelentésű, rokon- és ellentétes értelmű szavak között feszültség * nyelvi elemek mozgása) oka.

Hirdetés

A változások nagy része fokozatos (jelentésfejlődés) – forró, felfog, nyelv; de lehet azonnali is (jelentésadás) – mozi.
Jelentésváltozás eredménye lehet a szó jelentésének bővülése (a nyelvi elem a meglévők mellé újat vesz fel – ezzel a valóságmozzanatok nagyobb részét képes kifejezni) – csiga; de lehet szűkülése is (a szó egyik jelentése elavul) – ízesből az édes. Ez a két folyamat gyakran egyszerre jelentkezik – öreg (régi jelentése ‘nagy’).

Az új jelentés először mindig alkalmi (a mondatbeli környezet, más szavakkal való kapcsolata teszi érthetővé új jelentését). Ez idővel állandósulhat mellék- vagy főjelentéssé. Ha a szó eredeti és új jelentése között elhalványul a kapcsolat – akkor a két szó két önálló nyelvi jellé válik szét – toll (ha nincs formai változás homonima-ről beszélünk). Teljes jelentésváltozásról beszélünk, ha az eredeti jelentés eltűnik – hölgy (régi jelentése ‘menyétféle’).

 

A jelentésváltozások legfőbb fajtái:

– a régi szót erősen megváltozott tárgyak elnevezésére használjuk whore (húr), lábas, fal

– belső kölcsönzés – egyik nyelvi rétegből a másikba kerül egy szó (pl. szakszó a köznyelvbe) – kontár, súly, sugár

– metaforikus szóhasználat – új fogalom megnevezése egy másikkal való hasonlósága alapján – hegyláb, hegygerinc, az idő szalad, a sors keze, a kormány feje

– jelentéstapadás – a szintagmatikus kapcsolatban állandóan együtt szereplő szavak közül az egyik átveszi a másik jelentését is – farkas állat * farkas, szarvas állat * szarvas, sült hús * sült, pörkölt hús * pörkölt, tokaji bor * tokaji, menny dörög * dörög, földet szánt * szánt

– metonímián alapuló (térbeli, oksági kapcsolat, rész-egész viszony, anyag és belőle készült tárgy kapcsolata) – cserép, üveg, gőzös, magyar (nép és nyelv), minisztérium (épület és intézmény) – Már az egész falu beszéli.

– absztrahálódás – átvitt értelmű használat – idővel kialakuló második jelentés ((kéz cselekvése az emberi értelem működésére – felfog, tapasztal; ‘hébe-hóba’ – régen ‘télen-nyáron’))

– jelentésmegoszlás – hasonló alakú szavak két alakváltozatához idővel két különböző jelentés társul – érem-érme; ez lehet jövevényszavaknál is – kalauz-kalóz, golyóbis-glóbus

– hangulat, stílusérték megváltozása – agyafúrt – régen ‘őrült’

Köznevek tulajdonnévvé válása: Lánchíd, Nemzeti Színház, Svédország, Balaton (szlávul ‘sáros, mocsaras’), Zoltán (szultán). Hasonló a köznevesülés is: kaján (Káin), katicabogár, ádámcsutka, röntgen, volt, amper

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!