A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A modern dráma a XX. században

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
7830
Nyomtasd
Dátum: 2012-06-27 Küldd tovább
  Letöltés

A XX. század elején gazdasági változások mentek végbe, a szabadversenyes kapitalizmus helyett az imperializmus következett. Ehhez járult még a gazdasági világválság és a két világháború kirobbanása. Ezek a változások nagy hatással voltak az emberekre: a polgári társadalom kicsinyes világa, az élet elszürkülése, az elidegenedés, az emberi kapcsolatok látszólagossá válása, a magánélet és a közélet elválása határozta meg az életszemléletüket. Az új életszemlélet, világlátás új formanyelvet és alkotói magatartást igényelt.

A dráma a XIX. században nagy konfliktusokat mutatott be. a tragédiákban a főszereplők elbuktak, a komédiákban felemelkedtek, úrrá lettek az ellentéteken, a sorscsapásokon.

Már ebben a században is megjelentek újítások a drámában. Ibsen: Vadkacsa című művében a madár szimbólum, és ebben az alkotásban nagy szerepe van a múltnak. Korábban a drámák cselekménye mindig a jelenben játszódott. Csehov is újító, művei drámaiatlan drámák. nincs bennük igazi konfliktus,nincs igazi főhős, nincs igazi párbeszéd, nincs igazi cselekmény.

A XX. században felbomlott a drámaszerkezet. Megváltozott a felvonásrend (pl. Mrozek egyfelvonásosai). Felbomlik a feszes drámai szerkezetet eredményező oksági viszony és az időrend. A cselekmény is jelentéktelen lesz, a belső történés válik fontossá. A drámai konfliktus is lelki síkon megy végbe. A térbeli szerkezet is megváltozik, Beckett Godot-ra várva című művében a helyszín lényegtelen.

A”modern”drámák szituációi, jellemei, cselekménye általános érvényű mondanivalót hordoznak, intellektuális jellegűek lesznek.

Az életképek ábrázolása is újszerű a drámában, ezzel az alkotások az epikához közelítene, az elbeszélő elemek fontossá válnak. Az epizálódást a narrátor szerepe is segíti, ami megjelenik Brechtnél is: a Kurázsi mama című művében a környezetről, időről, helyről ő tájékoztat.

Az epizálódás mellett a lírai elemek megjelenése is felborította a dráma szerkezetét ( pl. a Kurázsi mamá-ban a dalok).

A XX. században megjelennek ironikus, groteszk és abszurd elemek is a drámában. Dürrenmatt alkotásai átmenetet képeznek a brechti irónia és az abszurdok között. Drámái groteszk drámák, amelyekben a cselekmény, a szituáció, a jellemek groteszkek, a valóságot a visszájára fordítja, és ezzel ábrázolja a láthatatlan ellentmondásokat. A groteszk a fantasztikust teszi hétköznapivá ( pl. a Fizikusok-ban a bolondokháza lesz az élet színhelye.

Az abszurd dráma megjelenése Beckett nevéhez fűződik, drámáiban az abszurditás a lélektani elidegenedés tényét állítja a drámai események középpontjába. Az előadás abszurddá válik, szavakat ismételnek, a dráma szerkezete visszatérő, körkörös.

A dráma változása új „színház” alkotását eredményezte. Angliában a főhős a rendező, az oroszoknál a fő cél a cselekmény pontos megjelenése, a színészek átérző játéka. Brecht epikus színházával azt akarja elérni, hogy a néző elgondolkodjon az eseményeken, ne élje át azt. Ezt elidegenítési effektusokkal éri el, narrátort, dalbetétet,kórust, feliratokat alkalmaz. Érzelmi katarzis helyett értelmi katarzist kínál. Színházában a Berliner Ensemble-ban összművészetet teremt: a szöveg, a játék, a zene, a díszlet, a fény művészetének egységét.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Áprily Lajos költészete (1887-1967)

„Nem szakíthatok virágot, nem meríthetek egy korsó vizet, hogy ne...

Close