Hirdetés

A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében

8 perc olvasás
A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében

Felvilágosodás – A magyar felvilágosodás

Hirdetés


Ideje: 1772-1823 – 1. reform országgyűlés (Bessenyei Ágis tragédiájának keletkezése-1772)

Magyarország és Európa viszonya:

Ny-Európában gyors gazdasági fejlődés és polgári átalakulás tapasztalható. Itt jönnek létre először a felvilágosodás eszméi.

Magyarország a Habsburg-birodalom része: – függőség, – gazdasági elmaradottság, – feudális viszonyok jellemzik.

Polgári átalakulás nincs. (polgárok hiányát a kis- és köznemesség tölti be.)

A felvilágosodás eszméin belül 2 nézet alakult ki:

Hirdetés

1. A társadalmi fejlődést Bécstől, II. Józseftől várják a felvilágosult abszolutizmus hívei a JOZEFINISTÁK

2 .A felvilágosult eszméi nemzeti színekkel látják el, aminek célja a függőség lazítása a NEMESI ELLENÁLLÁSI MOZGALOM Képviselői: Orczy Lőrinc, Gvadányi József, Fazekas Mihály – népies irodalmi műveket alkottak – idealizált népiesség.

1795 Martinovics féle összeesküvés, a magyar jakobinus mozgalom.

Célja: A nemzeti és a polgári törekvések összekapcsolása.

Irodalmi élet: a 1770-es – 1780-as éveibe eleven, nyüzsgő szellemi élet alakult ki. Egyszerre több tucatnyi író alkotott, vitázott, csoportosult – írói társulatokat hoztak létre, ill. folyóiratokat.

Hirdetés

Csokonai Vitéz Mihály

1773-ban született Debrecenben. Polgári családból származott. A Debreceni Kollégiumban tanul, itt a legkiválóbb tanulók közé tartozott. Önképzőkört szervez, s buzgón olvassa a felvilágosult írók műveit. 10 éves korától verseket ír. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Sárospatakra ment jogot tanulni, de a jogtudomány éles ellentétben állt a felvilágosodás szellemével. Pozsonyba ment, hogy az összegyűjtött műveinek kiadatására pártfogót keressen a nemesség soraiban. Pozsonyban Diétai Magyar Múzsa címmel országgyűlési hetilapot jelentetett meg, de nem sikerül közben mecénást találni, s mikor az országgyűlést berekesztik, Komáromba megy. Itt ismerkedik meg Vajda Juliannával, egy gazdag komáromi kereskedő lányával. Verseiben Lillának nevezi. Amíg a Dunántúlon keresett állást a lányt feleségül adták egy gazdag kereskedőhöz. Ezután Csokonai 1799-ben a Csurgói Református Gimnáziumban volt helyettesítő tanár, s miután lejár a tanári megbízatása, visszamegy szülővárosába. Egy temetésen azonban tüdőgyulladást kap, amitől 1805-ben meghalt. Műveinek nagy része csak halála után jelent meg.

Verseiben fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. A különböző stílusirányok egymás mellett és után élnek nála. Nem kötötte magát egyféle versrendszerhez, mindegyik jó neki a maga idejében. A Gyöngyösi-féle barokkos hagyományból indult el magába szívva a klasszicizmust. Költészetében felhasználta a reneszánszból kinövő új irányzatot a manierizmus elemeit. Megtalálható költészetében az olasz irodalomból ellesett rokokó is. Élete vége felé hangot kap költészetében a rousseau-i szentimentalizmus panaszos hangja. A kilencvenes évek politikai élete és a felvilágosodás eszméi ihlették azokat az alkotásait, amelyek alapján a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének tartják.

Az iskolai versfeladatoknak, „dolgozatoknak” két fő típusuk volt: sententia: az antik költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése pictura: természet, tájak, évszakok, emberek leírása. E két verstípus vegyítéséből nő ki a 90-es évek első felének nagy filozófia lírája, melyben egyértelműen, nyílt bátorsággal szólaltatja meg a felvilágosodás legfőbb gondolatait. Ismerte Rousseau fontosabb műveit, Voltaire alkotásait

Kiemelkedő alkotásai e témakörben a Konstancinápoly és Az estve. E két vers egyúttal a felvilágosodás két fő irányzatát is képviseli.

A Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét, csipkelődően szellemes gunyorosságát és optimista racionalizálását visszhangozza. Az elképzelt Kelet színpompás leírása szinte észrevétlenül hajlik át valláskritikába, a végén pedig a felvilágosodás általános győzelmének hite szólal meg. A „pictura” a vers első harmadában a térbeli rendező elvet követi: kívülről, a tenger felől közelít a városhoz, majd a konstantinápolyi utcák színes forgatagát villantja fel a dúsgazdag törökök kérkedő pompájával. Ezután egy belső, intim térbe kalauzol a leírása, a szultán háremébe. Ezután újra a szabadba jutunk: a csodálkozó leírás tárgya most a roppant templomok kérkedése, a felhők közé rejtett kőszálnyi mecsetek meghökkentő mérete. A vallási fanatizmus sötétségének ostorozása közben a felvilágosodott költő felidézi az eszményített múltat, a rousseau-i ősállapotot, amikor még „állott a Természet örök építménye”. Az emberi társadalom megromlásának a következménye a vallás, a vallások megjelenése. A költő a mohamedán vallásról beszél, de egy-két utalás világossá teszi, hogy a keresztény vallási elvakultság hasonlóképpen száműzi az észt és a virtust, s nem fogadja be az „emberséges embert”. A költeményt szárnyaló jövendölés, boldogító látomás zárja le az új világról, melyben a Természet örök törvénye fog uralkodni, s megvalósulhat a minden embert és népet egybeölelő testvériség eszménye. Csokonai rendíthetetlenül hisz az eljövendő boldog kor utópiájában, de ennek megvalósulását csak a „késő századoktól” reméli.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2