A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A dokumentum fogalma, fajtái

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
8682
Nyomtasd
Dátum: 2010-05-30 Küldd tovább
  Letöltés
  • Mi a dokumentum fogalma? Hogyan csoportosítjuk a dokumentumokat?
  • Mutassa be részletesen a könyvet a következő szempontok alapján: kötéstípusok, csoportosítsa tartalom szerint, címnegyed részei, ISBN szám
  • Mire használjuk a Cutter és az ETO számot?
  • A hagyományos könyvtári katalógus használata. Az elektronikus katalógus.

A dokumentum:
az ismereteket rögzítő információhordozó. Ez lehet tárgy, könyv, folyóirat, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. A szó a latin docere, tanítani, oktatni igéből származik. A dokumentum lényege, hogy az információt rögzítve tartalmazza.
Különbséget kell tennünk a régészeti, múzeumi, művészeti dokumentumok és a könyvtári dokumentumok között. A könyvtári dokumentumok mindig valamely lejegyzett szellemi terméket tartalmaznak

A dokumentumtípusokat többféleképpen lehet csoportosítani:

  • az előállítás technológiája,
  • tartalmi vonatkozások,
  • formai sajátosságok,
  • egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

Az előállítás technológiája szerint

  • nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány)
  • nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok)
  • A tárolt információk forrásértéke szerint
  • elsődleges (primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező új információkat.
  • másodlagos (szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel

Megjelenés formája szerint

  • vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)]
  • auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez
  • audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD
  • elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)

Könyv

A szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.

Részei:

  • védőborító
  • fülszöveg
  • címoldal (szerző, cím, kiadás adatai)
  • verzó
  • tartalomjegyzék
  • kolofon

Két fő kötéstípusa van keménytáblás és puhatáblás.
A keménytáblás könyv lapjait cérnával varrják össze, és így a kapott könyvtestet rögzítik a kötéstáblába. Igényesebb esetben a kötéstábla vászonból vagy bőrből készült borítást is kaphat.
A puhatáblás könyvek lapjait egymáshoz ragasztják, és a könyvtesthez is ragasztással rögzítik a kartonból készült fedelet.

Címnegyedív
A könyv első négy oldala.
Részei: a szennycímoldal (üres oldal, vagy csak a rövidített címet tartalmazza), sorozatoldal (ahol az esetleges sorozatcím szerepel), címoldal (helytelen, de általános szóhasználattal címlap) és a címlapverzó vagy copyright oldal
A copyright oldalon találjuk a könyvet világméretekben egyedileg azonosító tízjegyű számot, az ISBN számot. Ezt a számot gyakran megtaláljuk a könyv hátsó kötéstábláján is. Ez az ISBN szám egy könyvnek a különböző kiadásai esetén is eltérőek. Az ISBN szám négy számcsoportból áll. Az első az országot azonosítja, ami hazánk esetében 963. A második számcsoport a kiadót azonosítja. A harmadik számcsoport a kiadványt azonosítja a kiadón belül. A negyedik számcsoport pedig egy ellenőrző számjegy. 10 jegyű ISBN számok 2007. jan. 1-től 13 jegyűre változtak.

ETO szám használata:
Egyetemes Tizedes Osztályozás
Témájuk alapján, tudományok szerint rendezi.
Tíz nagy csoportba sorolja a tudományokat s mindegyiken belül 10 alosztályra bontja. Minél több számjegy annál speciálisabb szakterületet jelöl.

Cutter szám használata:
A Cutter szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének Ábécé szerinti sorrendjében nő. Természetesen a számozás minden betűnél elölről kezdődik. Egy szerző különböző azonos Cutter számot kapnak. Ha egy könyv több szerző művét tartalmazza, vagy a szerző nincs nevesítve, akkor a besorolás alapja a könyv címe. Ha egy szerző több könyvet is írt, akkor azok a mű címe szerinti szoros abc szerint következnek. Ilyenkor a név elején szereplő névelőket nem veszik figyelembe.

Könyvtári katalógusok:
A katalógusok a könyvek nyilvántartását és visszakeresését teszik lehetővé. A katalógusok katalóguscédulákat tartamaznak, melyek különböző szempontok szerint vannak elrendezve.
A könyvtárakban általában többféle katalógus is szerepel, így egy könyvet többféle szempont szerint is kereshetünk. Leggyakoribb a szerző szerinti betűrendes katalógus, de használhatnak ETO-szám szerinti és a tárgyszó szerinti katalógust is.
A könyvtárban a témák könyvek szerzők kereséséhez az ETO számok, betűrendi jel vagy Ábécé szerinti rendezés alapján keresünk könyveket.

Elektronikus katalógusok:
A nagyobb könyvtárakban már mindenhol elérhetőek, de többnyire a könyvtári és az elektronikus katalógusok még együtt élnek.
Ezeket, a katalógusokat az interneten át is elérhetjük. Ezt idegen szóval Opac-nak nevezzük.
Találhatunk olyan katalógusokat is, amelyek több könyvtárat is összefognak. Pl.: Mokka (magyar országos közös katalógus.
Az elektronikus katalógusok esetén már nem kell különböző ETO-szám szerinti, tárgyszó és szerző szerinti katalógusokat összeállítani és használni. Az elektronikus katalógusban minden rekordhoz tartozik egy bibliográfiai rekord. Melyek közt könnyen kereshetünk.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Adatkeresés az interneten

Tematikus és kulcsszavas keresés Mi a tematikus és a kulcsszavas...

Close