A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A szoftverek

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
3633
Nyomtasd
Dátum: 2007-12-20 Küldd tovább
  Letöltés

A szoftverek

Bármilyen jó hardver álljon is rendelkezésünkre, megfelelő szoftverek hiányában gépünk használhatatlan. A szoftvereket funkciójuk szerint három fő csoportba soroljuk.

A rendszerszoftverek: a rendszerszoftver, més néven operációs rendszer felelős a számítógép alapvető működtetéséért. Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a hardver és a felhasználó közötti kapcsolat megteremtése, a háttértárakhoz kapcsolódó adatkezelő műveletek biztosítása és a perifériák kezelése. A mai modernoperációs rendszerek a felsoroltaknál lényegesen több szolgáltatást nyújtanak.

A személyi számítógépeken korábban a DOS-t, naplyainkban pedig a Microsoft Windows operációs rendszereket használják a legszélesebb körben. A Windows első változata –pl: Windows 3.1- még nem voltak önálló operációs rendszerek, működésük a DOS-on alapult. A Windows program a 95 és az NT megjelenésével vált önálló operációs rendszerré.

A Microsoft Windows a DOS-szal ellentétben már grafikus felhasználói felülettel (GUI – Graphical User Interface) rendelkezik. A GUI olyan felhasználói felület, ahol a számítógép vezérlésére parancsok helyett ikonokat, ablakokaet és rajzos elemeket használnak. Használata egyszerűbb, gyorsabb, mert a parancsok begépelése helyett egérrel vagy más pozicionáló eszközzel rámutatással adhatjuk ki a parancsokat, egyes fájlkezelő műveleteket – pl:másolás, áthelyezés – pedig az úgynevezett Fogd és vidd módszerrel egyetlen mozdulattal hajthatjuk végre.

A piacon azonban más nagynevű cégek is jelen vannak saját operációs rendszereikkel. Ilyen pl az IBM cég OS/2 rendszere, a Bell Labs által kifejlesztett UNIX egyes változatai, a nyílt fejlestésű Linux, valamint a Macintosh gépeken működő Mac OS.

A rendszerközeli szoftver: A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükséges, de megkönnyíti azok használatát és jelentősen növelik a rendszer biztonságát. A rendszerközeli szoftvereknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg.

Az egyik csoportot a segédprogramok (utility) alkotják. Ide tartoznak a víruskereső és –író programok, valamint a különféle tömörítő- és fájlkezelő programok. Az ilyen tipusú szoftverek fejlesztője Peter Norton. Az ő nevéhez fűződik többek között a Norton Commande, a Norton Utilites termékek kifejlesztése, melyeket naplyainkban a Symatech Coropation fejleszt tovább. Itt kell megemlíteni a merevlemez karbantartására szolgáló Pctools nevű programot is. Az új operációs rendszerek a rendszerközeli szoftverek egyre több funkcióját veszikát.

Másik csoportját a fejlesztői szoftverek alkotják. Ide soroljuk a különféle programnyelvek (Pascal, C, C++, Java, Delphi) fordítóprogramjait és fejlesztői környezetét.

A felhasználói szoftver: Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, melyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki. Megkülönböztetünk általános célú és egyedi célú felhasználói szoftvereket. Az általános célú szoftverek csoportjába sorolhatjuk a játékprogramokat, szövegszerkesztőket, a nyilvántaró- és grafikai programokat. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. A világon programozók ezrei foglalkoznak midenféle felhasználói szoftver készítésével, illetve azok továbbfejlesztésével.
Az egyedi célú felhasználói szoftverek csoportjába a speciális igényeket kielégítő, konkrét cél érdekében készülő, általános célra nem alkalmazható programok tartoznak.
A szoftverek verziói: a szoftverek fejlesztése nagyon gyorsűtemben zajlik, egy éven belül egy programnak akár több új változata is megjelenhet. Szükség van tehát a szoftverek különféle verzióinak megkülönböztetésére. Ha minden változatnak új nevet adnának, lehetetlen volna eldönteni, melyik programnak melyik az elődje, ezért az egyes változatok megkülönböztetésére úgynevezett verziószámokat használnak. Általában a programok első publikus változata az 1.0 verziószámot kapja, majd a különféle különféle továbbfejlesztésektől függően kaphat új verziószámot, pl: 1.1; 1.5; 2.0 stb. Ezeket a verziószámokat azonban a programozók teljesen szubjektív módon adják termékeiknek, a sorszámozásra nincsen általánosan elfogadott szabály. Ha a szoftveren nagyobb fejlesztéseket hajtanak végre, akkor azt általában a verziószám egész számjeggyel történő megváltoztatásával jelzik. Amennyiben kisebb fejlesztéseket vagy javításokat végeznek egy softveren, a verziószámok enm egész számjeggyel változnak. Egyes esetekben a nem egész számjegyű tagokból több is szerepel a verziószámban.

Például a Photoshop grafikai program fejlesztése során a következő verziószámokkal is ellátták:5.0; 5.5; 6.0; 6.0.1.

A Microsoft 1995-től kezdődően a programok egyes verzióinak évszámokkal történő megkülönböztetését.
Például a Microsoft Office irodai programcsomag újabb verziói a 95, 97 és a 2000 elnevezéseket kapták, a legújabb neve azonban Office XP. Ezt a jelölési formát később más szoftverfejlesztő cégek is átvették.


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!


Hozzászólások (2)

    Sziasztok! nem tudom hogy kinek a munkája ez a kidolgozott tétel, de sajnos kétszer is előfordul a ‘napjainkban’ szó nagyon durva hibával írva ‘naplyainkban’ formában. Nagyon dicséretes, hogy készültök a számtech. érettségire, de a magyaron is át kell menni, márpedig nem sok ilyen hiba engedhető meg benne, magyartanárként mondom. sok sikert a készüléshez!


Ezt olvastad már?
A számítógépes hálózat fogalma, fajtái lehetőségei

A számítógépes hálózat fogalma, fajtái lehetőségei A számítástechnika rohamos fejlődése...

Close