Logikai műveletek, logikai alapműveletek

A gondolkodás – logikai szempontból – műveletvégzés. Ez nem cél, hanem eszköz. Két nagy műveletcsoportot különböztetünk meg; az egyszerűbb műveleteket alapműveleteknek, a bonyolultabbakat speciális műveleteknek nevezzük.

Logikai alapműveletek:

1. Állítás és tagadás (tagadás tagadása)

1. Állítás az a logikai alapművelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, dolog a valóságban létezik vagy valamilyen tulajdonsággal rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)
2. Tagadás az a logikai művelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, a dolog a valóságban nem létezik, vagy valamilyen tulajdonsággal nem rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)
3. Tagadás tagadása egyenlő az eredeti állítással, annak a nyomatékos, megerősítő változata. (Ha igaz az állítás, akkor igaz a tagadás is, és hamis az egyszeri tagadás. Ha hamis az állítás, akkor hamis a tagadás tagadása is és az egyszeri tagadás.

2. Azonosítás és megkülönböztetés = összehasonlítás

1. Azonosítás az a logikai alapművelet, amellyel a különbözőségben keressük, feltárjuk az azonosat, a megegyezőt. (A tankönyvek összefoglaló kérdései között sok ilyen található.)
2. Megkülönböztetés az a logikai alapművelet, amellyel az azonosságban keressük a különbözőséget.
3. Összehasonlítás az a logikai alapművelet, amikor egyszerre (egyforma jelenséggel) végzem el az azonosítás és megkülönböztetést. Ez a legnehezebb és legjobban gondolkodtató művelet. Itt nagyon jól kell ismerni az összehasonlítandó tárgyakat külön-külön is. Ki kell emelni (absztrahálni) a sokféle tulajdonságból, a megegyező és megkülönböztető jegyeket.

Az azonosítás és megkülönböztetés valójában nem választható ketté.

3. Analízis és szintézis

1. Analízis az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy egészét gondolatban részeire (nem fajtáira) bontjuk.
2. Szintézis az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy részeit gondolatban egésszé egyesítjük. Általános kérdései: Mit alkotnak együtt…? Minek a részeit sorolom…? stb.

4. Absztrakció és konkretizáció

1. Absztrakció az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy lényeges jegyeit kiemeljük a többi közül. Minden fogalomalkotásnál végzünk absztrahálást, amikor a lényegtelen jegyekből kiemeljük a lényegest, sőt az absztrakt fogalmak esetében kétszeresen absztrahálunk: először amikor a lényegtelen jegyektől elválasztjuk a lényegeset; másodszor absztrahálunk, amikor magától a tárgytól is elválasztjuk a lényeges jegyet és egy önálló fogalmat alkotunk belőle.
2. A szintézis és konkretizáció meggyeznek abban, hogy mind a kettő egésszé egyesít, de különböznek is, mert a szintézis a tárgy részeit, a konkretizáció a tárgy kiemelt tulajdonságait egyesíti egésszé.

5. Indukció és dedukció

1. Indukció az a logikai alapművelet, amellyel megkeressük, feltárjuk az egyesben a közös, általános tulajdonságot. A valóságban külön általános (az egyestől függetlenül) nem létezik. De miden egyes magában hordja a közös, általános tulajdonságot, és az ember éppen az indukció segítségével képes ezt megkeresni. Ennek következtében a gondolkodásunkban megjelenik az általános.
2. Dedukció az a logikai alapművelet, amellyel az általános, közös tulajdonságot visszavezetjük, ahhoz az egyeshez, amelyik azt magában hordja.

A logikai alapműveleteket a megismerés folyamatában általában nem elszigetelten, hanem együttesen használjuk. A különböző helyzetekben azonban hol az egyiknek, hol a másiknak van jelentősebb szerepe. A logikai alapműveletek a gondolkodás folyamatában születnek. Ezek nélkül nincs megértés.