A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereso
Szint kereso
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


Egyetemes összefüggések III.

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: - Kedvencekhez
Megnézték:
1432
Nyomtasd
Dátum: 2012-05-30 Küldd tovább
  Letöltés

Egyetemes összefüggések III

1. RÉSZ ÉS EGÉSZ, TOTALITÁS

A részeknek a belőlük képződő egészhez való viszonya régi problémája a filozófiának. Nem minden rész együttes halmaza képez egészet. Az csak akkor jönlétre, ha a részeket funkcionálisan kölcsönös kapcsolatok, kötik össze. E kapcsolatok keretében a folyamatokat belső viszonyok, erők stb. határozzák meg.

A részek és az egész kölcsönösen feltételezik egymást, egymás nélkül nem létezhetnek.A részek sajátos minőségüket csak az egészen belül nyerik el.(Pl. testrészek és test viszonya.) Belső szerkezettel, elemekkel és az egésztől viszonylag különálló önmözgással rendelkeznek. Az egyénre a társadalom sok tekintetben meghatározólag hat, de emelett az ember megmarad fizikai, biológiai és szellemi adottságai totalitásának.

A totalitáson belül a részek sajátos struktúrát képeznek, amelyben alá- és fölérendelő hierarchiában helyezkednek el. Ez a hierarchia változó. (Pl. gazdaság-politika —hatalomváltás: politika-gazdaság) A részek ugyanúgy determináltak az egész által, mint az egész a részek által. A részek viszonylagos önmozgása előbb-utóbb ahhoz vezet, hogy más egészet alkotnak, vagy más egész részeivé válnak. A totalitás elvének különösen nagy szerepe van az élő organizmusok és a társadalom tudományos vizsgálatában.

 

2. HOLIZMUS ÉS REDUKCIONIZMUS

A rész és egész viszonyának értelmezése a redukcionizmus és a holizmus filozófiai irányzataiban alapvető jelentőséggel bírnak. Azt a felfogást amely szerint a képződmények mint magasabb minőségek csupán bonyolultságukban különböznek az összetevő elemek minőségétől és ezért – kellő tudományos felkészültséggel – az összetevő elemek létszintjének (mint alacsonyabb szintnek) a törvényeiből megmagyarázható, leírható az egész (magasabb) létszintjének a viselkedése: – redukcionizmusnak nevezzük. (Anglia – „nehezen kezelhető” peremkerületi gyerekek nyugtatózása). Ezzel ellentétes felfogás a holizmus, miszerint az egész (mint magasabb rendű képződmény) sajátosságait kifejező törvények nem vezethetők vissza a részeket leíró törvényekre.( a homo sapiens és a társadalom)

 

3. LEHETŐSÉG ÉS VALÓSÁG

A valóság részei állandó mozgásban, változásban vannak. Egy dolog jelenlegi állapota és jövőbeli változási iránya, illetve kialakuló új állapota közötti összefüggés leírását teszi pontosabbá a lehetőség és valóság kategóriája.

Az új elemei már a régi méhében létrejönnek. A régi és új közötti harc során az addig csak lehetőség formájában jelenlévő lehetőség  valósággá válik. A tárgyak és jelenségek reális létezését nevezzük valóságnak, azaz valóság az ami reálisan létezik. A létező belsejében megszületődő újat jelöljük a lehetőség kategóriával, azt ami megfelelő feltételek mellett bekövetkezhet. A megvalósult lehetőség – az új valóság, amely újabb fejlődési lehetőségeket foglal magába. Az objektive létező realitás (valóság) mindig sokminőségű, benne sok különféle lehetőség létezik.

Több lehetőség esetén az ember aktív közreműködésével úgy alakíthatja a feltételeket, hogy a számára kedvező lehetőség váljék valósággá. A lehetőségek között meg kell különböztetnünk azokat, amelyek megvalósításának megvannak a külső feltételei – ezeket reális lehetőségeknek nevezzük. Amelyeknek az adott pillanatban nincsenek meg a feltételei, de – nem mondanak ellent az objektív törvényeknek – a jövőben minden bizonnyal kialakulnak, ezeket formális, absztrakt lehetőségeknek nevezzük. Ezeket többnyire a tudományos előrelátás tárja fel.

A lehetőségektől meg kell különböztetnünk az illúziókat, a megalapozatlan fantázia szülte elképzeléseket. Ezek valójában csak a „dolgokba” belelátott „lehetőségek”. (Kiből lehet hegedűművész?)

Hasonlóképpen illúzióhoz vezet a formális lehetőségek összetévesztése a reális lehetőségekkel, amikor olyan lehetőségek teljesülését várjuk, amelyek megvalósulásának feltételei még hiányoznak.

A történelmi fejlődésre alkalmazva, a lehetőség kategóriájával szinonim fogalomként használjuk az alternatíva kifejezést. (Szószerint ez kétféle választási lehetőséget jelent, de ma már szélesebb értelemben is használják, választási lehetőségeket értve alatta.)


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Egyetemes összefüggések II.

Egyetemes összefüggések II. 1. TÖRVÉNY A törvényszerű összefüggések olyan szükségszerűségek...

Close