Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet

Szószerkezetnek vagy szintagmák a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata.
A szószerkezet tagjai között mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van.

– Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata
– Alárendelő
– Mellérendelő

Alárendelő

– Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak

– Alanyos szószerkezet: anyám sütötte kenyér

– Tárgyas: zenét hallgat, levelet ír

– Határozós
– Időhatározós: estig vár, holnap jön
– Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
– Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
– Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut
– Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas
– Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik
– Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral
– Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd
– Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél
– Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
– Eredethatározós: szóból épít, fából készít
– Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
– Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál
– Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír
– Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének

– Jelzős:
– Minőségjelzős: piros alma
– Birtokos jelzős: Éva almája
– Mennyiség jelzős: sok alma

Mellérendelő

-Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van
-Kapcsolatos: szép és okos
-Ellentétes: nem kér, de követel
-Választó: vagy okos vagy szép
-Következtető: szorgalmas, ezért eredményes
-Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas