A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A harc, a háború értelmezése Janus Pannónius és Balassi Bálint művészetében

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
3282
Nyomtasd
Dátum: 2010-03-17 Küldd tovább
  Letöltés

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Balassi Bálint művészetében nagy szerepet játszottak a végvárakon töltött évek.

Fontosnak tartotta a végvári katonák cselekedeteit. Emberség és vitézség a 16. századi magyar világnézetnek ezek az erkölcsi értékei. Ő fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely szintén hozzátartozott a reneszánsz kor emberi teljességéhez. Janus Pannónius eszményeihez híven szembefordult mindenfajta háborúval, hiszen az öldöklés emberi életeket pusztít el, a humanista szemében pedig az egyik legfőbb érték éppen az élet, a béke.

Balassi egyik leghazafiasabb műve az „Egy katonaének”(+ külön lap). A jó hírnevét elvesztegetett, mindenétől megfosztott, Lengyelországba készülő költő búcsúja, visszaemlékezése ihlette az 1589-ben keletkezett verset. Az emlékek idézése során kirostálja mindazt, ami szenny, bűn, vagy szégyellni való volt. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a 3 pillérje az 1., az 5. és a 9. strófa.

Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A felkiáltásszerű szónoki kérdés elsősorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellett, felsorakoztatva mindazt, amit  a kikelet értékként az embernek nyújtani tud. A költemény „címzettjei” a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers.

A következő szerkezeti egység (2-4.) az első strófa állítását igazolja, részletezi. Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvári vitézek életének mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, párviadalokat, majd a csata elmúltával a letáborozást é elnyugvást. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sőt azt sugallják ezek a képek, hogy éppen ezekkel együtt, ezekért is szép a végek élete. Ezt a mozzanatot fejleszti tovább a 2. pillér. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Szerkezetileg a vers középpontjába emeli ezt a strófát. A következő szerkezeti egység újra 3 szakaszból áll (6-8.) Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből: a színhely, a szereplők és az események is hasonlók a korábbiakhoz (2-4.), de már más szinten térnek vissza, s átszínezi őket gyászosabb hangulatra. Hiszen csillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természetesen és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása a hősi halál.

A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi megvalósult hírnevét, örök dicsőségét. Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó költő fájdalmas rezignációval kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.

Balassi-strófa: Két hat és két hét szótagból álló egység háromszori ismétléséből áll. Rímképlete aab ccb ddb, az egymást követő hat szótagos egységeket páros rímek kötik össze, a hétszótagosok pedig egymással rímelnek. A szöveg ritmusa az ütemhangsúlyos verselésen alapul (a hangsúlyos szótagtól hangsúlyos szótagig tartó ütemének szabályos ismétlődését feltételezi).

Janus Pannónius „Mars istenhez békességért” c. költeménye egy lekeseredett anti-himnusz, melyet akkor írt, mikor már megundorodott mindennemű háborúskodástól. Verse a római hadistenhez, Marshoz szól. A tömör és lendületes költemény az antik himnuszok szerkezeti megoldását követi. 14 soron keresztül halmozza a megszólításokat. Ezek első fele imajellegű, mely Isten félelmetes hatalmát, előkelő helyét dicsőíti, a következő 7 sor megtelik elutasító gyűlölettel. Minden egyes verssor 2-2 metaforát tartalmaz: a 11 szótagos jambikus sorok gyors pergése festi alá a képek rémületét. Az utolsó sor mintegy epigrammatikus csattanóként halkra fogott, elcsendesülő könyörgést rebeg: „Atyánk, kíméld megfáradt pannon népemet!”. Semmi utalás nincs már ebben a versben a török elleni „szent” háborúra, csupán a megfáradt, szenvedő magyar nép iránti aggodalom hangja szólal meg.

Balassi Bálint katonaénekei a végvári élet mellett, míg Janus Pannónius versei azok ellen szóltak.

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Arany János lírái

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára...

Close