A tartalom eléréséhez kérjük, lépj be!
Kezdd itt
Szavas kereső
Szint kereső
Top 10 feltöltő

Top 10 feltöltő


A parlament, a polgári demokrácia, a politikai ideológiák, a választójog kialakulása történeti megközelítésben

VN:F [1.9.22_1171]
Értékeld
Beküldő: - Szólj hozzá
Szint: Közép Kedvencekhez
Megnézték:
1340
Nyomtasd
Dátum: 2013-06-18 Küldd tovább
  Letöltés

Pártok jellemzése:

  • A pártok a modern tömegtársadalom jelképei.
  • A pártok tagsággal bíró, tartósan fennálló politikai szervezetek, melyek parlamenti választásokon versengenek a kormányzati hatalomért.

 

Pártok történeti kialakulása és típusai:

  • A pártok kialakulása rendszerint a nagy társadalmi konfliktusokhoz, forradalmi átalakuláshoz kapcsolódik.
  • Kifejlődésük 2 szakasza: 1, felemelkedő polgárság képviselőinek párttá szerveződése a rendi uralommal és képviselőivel szemben. 2, az addig kirekesztett alsóbb társadalmi osztályok, munkásság pártalakítási törekvéseinek jelentkezése.
  •  A pártok osztályozása attól függ, hogy milyen sajátosságaikat tartjuk szem előtt.
    • Beyme történelmi kialakulásuk sorrendjében, ideológiai célkitűzéseik és politikai profiljuk szerint osztályozza őket:
      1. liberális pátok
      2. radikális pártok:demokratikus követelések képviselői, eszméik:szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonság
      3. konzervatív és arisztokrata pártok:negatív a viszonyuk a forradalomhoz, régi rendi viszonyokat akarják fenntartani
      4. szocialista párt: proletariátus érdekeit képviselik
      5. kereszténydemokrata jellegű pártok:
      6. parasztpártok: a vidéki agrártársadalom érdekeit képviselték
      7. regionális és etnikai pártok:politikai önrendelkezési jogért folytattak harcot
      8. kommunista pártok: baloldali radikális szélsőséget képvisel
      9. fasiszta pártok: szélsőséges jobboldali, nacionalista pártok, totális egyeduralomra törnek
      10. zöld pártok: új társadalmi mozgalmak tematikáját világképét fogalmazzák meg

 

Pártok szervezeti sajátosságuk szerint:

  • Parlamenti pártcsoportosulások :1. pártok a parlamenten belül
  • Honorácior jellegű,illetve káderpártok: parlamenten kívüli pártok,választójog kiterjesztésével válik lehetővé. Honorácior (Max Weber) párok: köztiszteletben álló, önálló jövedelemi forrással rendelkező előkelők csoportosulása, nem hivatalszerűen politizáltak Káderpártok: politizáló eliz helyi köreire vagy új típusú tömegpártok széles társadalmi mozgalomra támaszkodva.
  • Tömegpártok: választási jog kiterjesztése során alakult meg. Állandó és szilárd a szervezetük. Parlamenten kívüli pártként jönnek létre, hosszú harc után juthatnak be a parlamentbe.
  • Néppártosodás tendenciája:1, elhalványul a pártoknak a társadalmi osztályokhoz való szorosabb kötődése. 2, ideológiai profiljuk elmosódik. Ennek következménye, hogy programjaik hasonulni kezdenek egymáshoz.
  • Választási pártok: választási küzdelem lefolytatására professzionalizálódott, egymáshoz lazán kapcsolódó politikai szövetségek.
  • Patronázs-pártok:politikai céljai háttérbe szorulnak, és a párt fő célja az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése, saját jelöltjeik hivatalhoz juttatása.
  • Keretpártok: laza egyesülések tekintélyes személyiségek összehangolását célozzák a választók mozgósítására.
  • Érdek, vagy réteg pártok: korlátozott választói bázist céloznak meg, meghatározott réteg érdekképviseletét vállalva
  • Tiltakozó pártok: vallási, nyelvi,etnikai vagy regionális érdeksérelmek elleni tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki. Pl: környezetvédő mozgalmak

 

 

 

 

Pártok fő funkciói:

1. A pártok nemcsak kifejezik, de egyesítik, összegzik is az alapvető társadalmi érdekeket és értékeket.
2. Integráló szerepet játszanak azzal, hogy az aktív polgárok széles körét minél szélesebb körét egy közös program megvalósítására mozgósítják.
3. Részt vesznek a nyilvános politikai akaratképzés folyamatában, serkentik a közügyekről folyó közéleti vitát.
4. A politikusok rekrutációját és szelekcióját is pártok végzik el. Főbb politikai tisztségek betöltését a pártok versengésének kimenetele határozza meg.
5. A pártok kormányzati vagy ellenzéki szerepet töltenek be a parlamenetben.

 

Pártrendszerek típusai:

  • Egypártrendszer: egyetlen párt a politikai szervezkedés monopolizálja.
  • Hegemónia pártrendszerekben létezik több párt rendszer, de az egyik kitüntetett helyzetben van, a többi párt nem valódi versenytárs.
  • Kétpártrendszerben a kormánypárt és az ellenzék váltogatja egymást a hatalomban
  • Többpártrendszer alapulhat korlátozott pluralizmuson , mikor rendszeresen 3-5-6párt vetélkedik
  • Szegmentált pluralizmusnak nevezzük az olyan többpártrendszert melyben a pártok túlságos fragmentáltsága nem okvetlenül jár együtt polarizációjukkal, önálló szubkultúraként léteznek egymás mellett.
  • Predomináns pártrendszerről beszélünk akkor, ha a 2párti vagy többpárti rendszerekben az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben.

 

Választások fő funkciói:

1. Legitimációs funkció
2. Politikai vezetők kiválasztása
3. A politikai nyilvánosság erősítése
4. Politikai részvételre mozgósítás
5. A politikai konfliktusok kanalizálása
6. Békés rendezett hatalom váltás

 

Választási rendszerek:

1. Többségi választási rendszer

  • Relatív többségi rendszer:az a jelölt kapja a mandátumot aki a legtöbb szavazatot nyerte el.pl Anglia
  • Abszolút többségi rendszer:az a képviselő kap mandátumot aki a szavazatok többségét 50%+1 nyerte el. Pl Franciaország

2. Arányos választási rendszer: A mandátumokat arányosan osztják el a pártokra leadott szavazatok mértékében.
3. Vegyes választási rendszer: megpróbálja kiegyenlíteni a tiszta választási rendszerek előnyeit és hátrányait, kombinálva egymással a többségi és arányos választási eljárásokat.

 

 


 

Facebook hozzászólok

Facebook hozzászólók

Hozzászólok

Ha szeretnél hozzászólni, lépj be!

Ezt olvastad már?
Államfő, kormány, alkotmány, alkotmánybíróság

Kormány és szervezete: A kormány a végrehajtó hatalom szerve, mely...

Close