Trianoni békeszerződés következményei

Katonai rendelkezések:

Magyarországot, vesztes országként jóvátétel fizetésére kötelezték, melyet 200 millió arany koronában szabtak meg. A jóvátétel amúgy is súlyos teher egy állam számára, főként úgy, hogy ipara hanyatlásnak indult, így még nehezebbé vált ennek a tehernek a fizetése. A magyar hadsereg létszámát is maximalizálták, 35 ezer főben. Csak hivatásos hadsereg lehet Magyarországon, 8 éves szerződéssel. Megszabták a fegyverzet mennyiségét. Egy helyre kellett telepíteni a hadi üzemeket és betiltották a légierőt is. Nem sem tank sem gázfegyver az állam területén.  A cél az volt, hogy Magyarországnak ne legyen olyan katonai ereje, amellyel ki tudta volna kényszeríteni a revíziót.

Társadalmi hatások:

Az új államhatárok kialakításával a magyarság jelentős része, közel 1/3-a került kisebbségi helyzetbe. A területi rendelkezések során, a területi elosztáskor az Antant mindig az etnikai érdekeket vette figyelembe, így került Romániához a magyar ajkú, de Erdélyi származású székelység, s a magyarok egyharmada pedig külföldre. A kisebbségi helyzetbe került magyarság helyzetét tovább nehezítette az, hogy a szomszédos államok a kisebbségvédelmet nem tartották be és gyakran hátrányos megkülönböztetésben volt része a magyarságnak. Itthon sokan próbálkoznak emigrálni az országból, több-kevesebb sikerrel.

Értékelése, utóhatása:

A magyar külpolitikát a II. világháború végéig egyértelműen a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá, ezekben a „mindent vissza” hívei többségben voltak a kompromisszumra is hajlandókhoz képest. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül. Az elveszített területek egy részét a II. világháború előtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli – többségében magyarlakta – részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követően pedig Muraközt, Dél-Baranyát és Bácskát kapta vissza az ország. Az 1947-es Párizsi békeszerződés visszaállította az 1937-es határokat, de katonai okokból három Pozsonnyal szemben lévő falu (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún), az ún. Pozsonyi hídfő átkerült Csehszlovákiához. Azóta Magyarország területe – apróbb kölcsönös területi kiigazításoktól eltekintve – nem változott, nagysága hivatalosan 93.030 km².