XII-XIII. századi nyugat-európai eretnekmozgalmak eszmei sajátosságai – Assisi Szent Ferenc

III. Ince jelentette a pápai hatalom csúcspontját a 13. század elején. Döntőbíróként ítélkezett számos európai uralkodó ügyében, harcot indított az eretnekmozgalmak ellen. Megszervezte az inkvizíciót.

Assisi Szent Ferenc

Az eretnek mozgalmakkal ellentétben ő nem akart kilépni az Egyházból, belső reformot szeretett volna elérni. Szent Ferenc azonban nem állt mindig ilyen közel a krisztusi tanításhoz. Az olaszországi Assisiben gazdag kereskedő fiaként fényűzésben élte ifjúkorát. Többször harcolt a keresztes hadjáratokban, majd betegségeiből lábadozva egyre közelebb került a keresztény gondolatokhoz. Egy ilyen alkalommal megtért; a San Damianói kereszt előtt hangot hallott: „Menj és építsd újjá egyházamat!”.

Szent Ferenc elkezdett templomokat restaurálni, szegénységben, cölibátusban élni, s ez az életforma (szemben a már leírt egyházzal) vonzotta társait. Mivel sok hívet elcsábítottak a papságtól, a templomok szinte kiürültek, kevesebb pénz folyt be, a püspök betiltotta ezt az eretnekgyanús szerveződést. Szent Ferenc azonban nem a kilépést választotta, hitt az egyház tiszta elveiben, ezért elzarándokolt III. Ince pápához Rómába, aki álmot látott: Szent Ferencet, amint megtartja az összeomlani készülő latheráni bazilikát. A pápa másnap áldását adta rá: 1209-ben megalapult a Kisebb Testvérek Rendje (Ordo Fratrum Minorum). Szent Ferenc kapott egy regulát a „reformátor” pápától. Hármas fogadalomban éltek: szegénység, szüzesség, engedelmesség. A rend tagjainak száma 5 év alatt kb. 5000-re nőtt. 1226-ban III. Honorius pápai bullájában megerősítette ezt a regulát, mely továbbra is a pápahűséget bizonyítja.

Assisi Szent Klára is Ferenc követője lett, megalapítva a Második Rendet: 1247-ben IV. Ince pápa adta áldását és az első regulát a Szegény Nővéreknek.

Ferences jellegzetességek

– A ferenceseket kolduló rendnek is nevezték, mert nem voltak fölbirtokaik, de napszámban, kétkezi munkával dolgoztak, így tartották el magukat. (ma pl. tanárság)

– Híres még a ferences rendi építészet: egyszerű, de nagy csarnokú templomok, hogy sokan elférjenek, és mindenhonnan lehessen látni a szónokot (pl. Szeged, Kolozsvár, Nyírbátor). Tornyokat általában utólag építettek a templomhoz a szentély mellé, mert eleinte nem engedték a püspökök, hogy harangozzanak, mert a pénzt így is oda vitték az emberek perselyezésre.

– Kis kápolnákat béreltek a bencésektől, ciszterciektől, mert azok a kódexmásolás előtt szintén a mezőkön dolgoztak, most viszont a ferencesek töltötték be ugyanazt a dolgozó, imádkozó, néptanító szerepet. Ma már csak egy jelképes kosár halért bérlik a kápolnákat.

– Három ferences pápa alatt kaptak privilégiumokat (pl. torony építésére).

– Egyszerű, személyes imádságokat imádkoztak: híres a Naphimnusz.

– A betlehem-állítás is az ő tevékenységeikhez tartozott: a megtestesülést jelképezte. (Szent Ferenc a régi értékekhez kívánt visszatérni.)

– Keresztút: minden templomuk falára kitették a 14 stáció képét.

– Eucharisztia tisztelete fontos, hiszen az Istenből itt a Földön mást nem látunk. Hasonló okok miatt söpörték mindig nagyon tisztára a templomokat,…