Hunyadi Mátyás

A török ellen – védelemben

Mátyás továbbra is kerülte a nyílt összecsapást a törökkel. Belátta, hogy nyugati támogatás híján az ország ereje kevés a törökkel szemben. Mátyás a déli végvári vonalat karban tartotta, sőt fejlesztette. A várak szerepe kettős volt: egyrészt kivédték a portyákat, illetve maguk indítottak délre betöréseket; másrészt a nagyobb támadásokat felfogták, amíg a felmentő sereg megérkezett az ország belsejéből. A török 1479-ben nagy erőkkel tört Erdélyre, és foglyok ezreivel akart távozni. Báthori István Kenyérmezőnél megállította őket. Válaszul a következő évben magyar csapatok Szerbiát és Boszniát dúlták fel. Nyugati tervei miatt Mátyás nem akart háborút, így 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel, amit egészen 1520-ig a magyar királyok ismételten megújítottak. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyobb hadjáratok szüneteltetését, a Délvidék tovább pusztult.

Lázadás – összeesküvés

A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati háború, a magas adók még korábbi legbelsőbb híveivel is szembe állították a királyt. 1471-ben Vitéz János és Jannus Pannonius összeesküvést szerveztek. A trónra Jagelló Kázmér lengyel herceget hívták meg. Mátyás ügyes politikájának köszönhetően felszámolta az összeesküvést. Ennek hatására sem változtatott politikáján, hanem egyre kevésbé bízott meg környezetében, s személyéhez hű emberekkel vette magát körül.

Nyugati politika

Mátyás nyugati, hódító politikájának célja feltehetően a német-római császári cím elnyerése volt. 1462-ben a pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket elismerő pontjait, így Podjebrád György, Mátyás egykori apósa eretnekké vált. A pápa keresztes háború hirdetett. Mátyás nem tétlenkedett, pápai áldással és segélypénzekkel a cseh trón megszerzéséért indult. Podjebrád György eközben Jagelló Ulászló javára lemondott a trónról. Az elhúzódó háborúban mindkét fél kimerült, ezért 1475-ben Olmützben békét kötöttek. Megosztották az országot: Mátyásé lett Morvaország, Szilézia, Lausitz; Ulászlóé Csehország. III. Frigyes nem ismerte el Mátyást cseh királynak ezért a magyar király 1477-ben megtámadta. Frigyes még abban az évben békére kényszerült és elismerte Mátyást cseh királynak és választófejedelemnek. 1482-ben Mátyás ismét megtámadta Frigyest. Elfoglalta Bécset, Alsó-Ausztriát, célját azonban nem érte el: 1486-ban a német rendek nem őt, hanem Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.

Dinasztikus politika, trónutódlás

A Hunyadi-háznak fontos lett volna egy régi dinasztiával kötendő házasság. 1476-ban I. Ferdinánd nápolyi király lányát, Beatrixot vette feleségül. Mátyás korának egyik legnagyobb könyvtárát hozta létre (2000-2500 kötet). A csodálatos, kézzel írt könyveket díszes kötésük után corvináknak nevezzük. Mátyásnak sem Katalintól, sem Beatrixtól nem született gyermeke. Ellenben egy bécsi polgárleánytól született egy törvénytelen fia. Mátyás csak miután már nem remélt utódot Beatrixtól, kezdte meg a trón előkészítését Corvin János számára. Az 1485-ös nádori törvényekben kívánta előkészíteni fia utódlását. Megnövelte a nádor szerepét, a király helyettesévé tette. A nemesekben látta fia támogatóit, ezért megerősítette helyzetüket a vármegyékben (1486). A még meglévő honorbirtokokat is nemesi származású bárókkal töltötte be, akiktől esküt vett fia trónigényének támogatásáról.