Hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak a XIX. század második felében

Poroszország ekkor a Német Szövetséget feloszlottnak nyilvánította, 1866-ban kitört a porosz-osztrák háború. Poroszország hamar legyőzte az osztrákok szövetségeseit, majd 1866 júl. 3-án Königgratznél megsemmisítették az osztrák főerőket. A békét Prágában kötötték meg, ami alapján létrejött az Északnémet Szövetség. A franciák arra számítottak, hogy a porosz-osztrák háború után a Rajnán túl két meggyengült állam lesz, ehelyett a porosz nagyhatalommal találtak szembe magukat. 1870-ben Franciaország hadat üzent Poroszországnak. A poroszok 1870 szept. 2-án Sedan és Metz mellett megverték a franciákat, a császár (III. Napóleon) letette a fegyvert. Két nap múlva kikiáltották a francia köztársaságot. A poroszok azonban egészen Párizsig vonultak, körülzárták Párizst, a cél már Elzász-Lotharingia elszakítása és óriási összegű hadisarc kicsikarása volt. 1871 jan. 18-án az egybegyúlt német fejedelmek a wersaillesi kastély tükörtermében kikiáltották a német császárságot.