Egyiptom művészete

  Történelmi háttér: (i.e. 3000-i.e. 30)

5 korszakra bontható:

1. Óbirodalom………………….(Kr.e. 2635-2155)
2. Középbirodalom…………….(Kr.e. 2040- 1785)
3. Átmeneti kor…………………(Kr.e. 1785- 1552)
4. Újbirodalom…………………(Kr.e. 1552- 1070)
5. Kései kor…………………….(Kr.e.1070- 30)

A folyammenti faluközösségeket i.e. 3000 körül egységes államba szervezték, majd a fáraóé lett minden föld.             Az Óbirodalomban (Kr. e. 2635-2155) a fáraó korlátlan hatalommal rendelkezett. A korszak végén az elnyomó államhatalmat lázadások bomlasztották fel. Hosszú harcok után sikerült ismét egyesíteni az országot.             Ezzel megkezdődött a Középbirodalom (Kr. e. 2040-1785) kora, melynek egy fejlettebb lovas nép, a hikszoszok betörése vetett véget, és mely egyben az Átmeneti kor (Kr. e. 1785- 1552) kezdetét is jelentette.

Kiverésük után kezdődött az Újbirodalom (Kr. e. 1552-1070) időszaka. Jól megszervezett hadseregével, Egyiptom ekkor érte el legnagyobb kiterjedését.             A Kései korban az i.e. I. évezred folyamán, idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma alá került. Kleopátrának bukásával, Egyiptom i.e. 30-tól a Római Birodalom tartománya lett.

Tudományok: Az egyiptomiak dolgozták ki az ókor legtökéletesebb naptárrendszerét, a 365 napos, éven alapuló időszámítást.             Ehhez, valamint az öntözéses földművelés megszervezéséhez, a Nílus áradásainak előrejelzéséhez nélkülözhetetlen volt csillagászati megfigyelés.             A földmérésnél és építkezésnél pontos matematikai módszereket és geometriai szerkesztőeljárásokat alkalmaztak. Ismerték, és elsőként használták a tízes számrendszert. Görög forrásokból tudjuk, hogy voltak szemész, belgyógyász és fogász szakorvosaik.             Egyiptomban a hieroglif írás alakult ki és terjedt el, mely a kőfaragványok és egyéb ünnepélyes feliratok készítésére szolgált. Egyszerűbb és papiruszon könnyebben írható jelekké változott, ezt nevezzük hieratikus írásnak mely a Középbirodalom idején már feltűnik falfestményeken és koporsószövegeken is. További fejlődése a démotikus írás megjelenéséhez vezetett, amely már folyóírás, és az eredeti hieroglif jelet a legritkább esetben lehet felismerni benne. Mindhárom írásrendszert párhuzamosan használták.

Vallás:

Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Többistenhitű vallás (politeizmus), isteneik között állatok is szerepelnek, melyek később emberi vonásokat vettek fel (antropomorfizmus).

❖     Ré a napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején.

❖     Ozirisz eredetileg a termékenység istene, egy mítoszban a halottak birodalmával kötik össze. Túlvilági hitük szerint lélekvándorlásról beszéltek. A halottak úgy érkeznek a túlvilágra, mint egy bírósági tárgyalásra, ahol Ozirisz a bíró.

❖     Anubisz a holtak istene az ember szívét megméri az igazságosság mérlegén.

❖     Thot a holdisten.

❖     Oziriszt saját nővérfelesége Ízisz kelti újra életre. Gyermekük Hórusz.

Az egyiptomi történelem dinasztiái több mint 3000 évig Hórusztól származtatták magukat. Minden tartománynak volt helyi istene. Jellemző volt még az állatkultusz: állattemetők, amulettek. Mumifikálás:

Az egyiptomi kultúrában elterjedt volt a mumifikálás. Az embernek két lelke van. Ka az ember halála után a test mellett marad, Ba elszáll a túlvilágra. A lélek életerejének megóvására (Ka) szolgál a test bebalzsamozása (múmia) A mumifikálás során a zsigereket 4 kanópusz edénybe tették. A koponyát gyantával vagy gyantás vászonnal töltötték meg. A mellkasi és a hasüreget mirhával, gyantával átitatott vászonkötegekkel, fűrészporral, gyantával kevert fűrészporral töltött vászonzacskókkal tömték ki. A test beolajozása cédrusolajjal vagy más drága olajokkal. A test bepólyálása, miután a testet ékszerekkel és amulettekkel ellátták. A műveletek közben egy pap imádságokat olvasott fel. Végül a múmiát egy többrétegű szarkofágba helyezték. Az usébti szobrok az ókori egyiptomi sírokban elhelyezett sírmellékletek egyik fajtája, az elhunytat a túlvilágon helyettesítő szolgaszobor.  

Építészet:

1. Templomok: A templom az istenszobor elhelyezésére és szertartások lebonyolítására

szolgált. Elrendezése: központi szentély, oszlopokkal körülvett udvar: presztil, és a Hüposztil csarnok: Az egyiptomi templomok nagy oszlopcsarnoka, melynek mennyezetét oszlopok támasztják alá. Pülon: Az egyiptomi templomok kapuépítménye Újbirodalom: Honszu-templom XX. dinasztia. Karnak