Az ókori Görögország I. Athén és Spárta berendezkedése az archaikus korban

Ez az iparos-, kereskedő réteg szövetkezett az adósrabszolgaság megszüntetéséért harcoló parasztsággal.  A démosz harcának első eredményeként

Drakón arkhón i.e.621-ben írásba foglalta a törvényeket. E törvények nagyon szigorúak voltak, de mégis a démosz érdekeit szolgálták. Írott törvények lévén, de mégis bizonyos fokig határt szabtak az arisztokraták önkényének, akik eddig csak a szokásjog alapján jártak el. Az adósrabszolgaságot azonban Drakón sem szüntette meg. Ezért a társadalmi harcok folytatódtak, sőt egyre élesedtek.

Egy arisztokrata származású gazdag kereskedő, Szolón i.e.594-ben teljesítette a démosz legfontosabb követeléseit. Szolón reformjai: megtíltotta-, eltörölte az adósrabszolgaságot, a fennálló összes adósságot eltörölte, a lakosságot vagyon becslés alapján négy osztályba sorolta….. lovasok (500 mérő fölöttiek), lovagok (500 és 300 mérő közöttiek), ökörfogatosok (300 és 200 mérő közöttiek) és a napszámosok vagy béresek (ők voltak a gyalogság és 200 mérőnél kevesebb vagyonuk volt). Szolón tehát olyan államrendet tartott helyesnek, ahol az emberek tette, véleménye hatással van a közösségre; az egyén felelős tetteiért, szavaiért, s ugyanakkor az egyes ember nem vonja ki magát a közösséget érintő feladatok vállalása alól. Szolón intézkedései megerősítették a démoszt, és korlátozták az arisztokrácia hatalmát.

Három politikai csoport alakult ki:

a síkságiak (ők a Szolón előtti időszakot szeretnék visszaállítani),

a tengerpartiak (ők a Szolón időszakát szeretnék visszaállítani) és a

hegyvidékiek (ők földosztást követelnek).

Az arisztokrata származású  Peisisztratosz tejhatalma vagyis zsarnoksága i.e. 560- i.e.527- ig tartott.

Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peisistratos bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt.  Peisistratost a trónon két fia követi:

Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül.  I.e.508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta:  -parasztok  -gazdag iparosok, kereskedők  -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat. Ezzel a démosz és az arisztokrácia közti harc az arisztokrácia javára dőlt el.

Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.