Hirdetés

Az Öböl-háború és az Iraki háború története

24 perc olvasás
Az Öböl-háború és az Iraki háború története

Ezeket az erőket nevezzük a „hajlandók koalíciójának” (Coalition of the Willing),  melynek Magyarország  is tagja lett. Az iraki haderő létszámát csak  becsülni lehet. Körülbelül 389 000 rosszul felszerelt katona (350 000  gyalogos, 2000  haditengerész, 20 000 légierős, 17 000 légvédelemi),  Fedayeen Saddam  hadserege 44 000 fő és 650 000 tartalékos. Az iraki  légierő és  haditengerészet gyakorlatilag nem játszott szerepet a  háborúban.

Hirdetés

Irak lerohanása 2003. március 20-án  kezdődött, a hadművelet neve „Operation Iraqi Freedom”  (angolul: Irak Szabadságáért Hadművelet) volt. Az Egyesült Államok hadereje az északi kurd lázadókkal összefogva, nemzetközi koalíciós erők támogatásával támadott. Ezt tekintjük a 2003-as iraki háború   kezdetének.

A szövetségesek összehasonlíthatatlan informatikai és tűzfölénnyel rendelkeztek, és a levegőből is akadálytalanul vadásztak az irakiakra. A pokoli körülmények és a harc reménytelensége ellenére – a vártakkal ellentétben – Irak védői nem dobálták el fegyvereiket. Már az első csata helyszínén meglepetés várta a   szövetséges csapatokat: az iraki olajkikötőt, Umm Kaszrt nem lehetett sokáig tartani, mégis napokba tellett, amíg az utolsó szívós  ellenállási  fészket is felszámolták. Naszírijában és Nedzsefben is  napokig tartó szívós ellenállás volt a jellemző. Sokan joggal tették fel a kérdést: mi  lesz ezek után a fővárosban, és hol van a híres  köztársasági gárda,  Szaddám elit egysége? Az első hetek kínos  meglepetéseit azonban a szövetségesekkel gyorsan elfeledtette az a  megkönnyebbülés, amelyet Bagdad villámgyors eleste – s ezzel voltaképp  megmenekülése – okozott. A  Köztársasági Gárda ahelyett, hogy elbarikádozta volna magát a  fővárosban, a nagyszámú civil lakosságot  kitéve a házról-házra folyó  ostromnak és a légitámadásoknak,  fegyverzetével együtt „elpárolgott”,  ahogyan Szaddám Huszein és legközelebbi hozzátartozói, hívei is.

A volt iraki elnököt 2003 decemberében, az invázió megkezdése után 9 hónappal, szülővárosa Tikrit közelében lévő tanyai lakóépület pincéjében fogták el. (Egy oldalfalba nyíló  lyukban  bújkált)

A CNN jelentése szerint Szaddámot az elfogása után a bagdadi repülőtérre vitték, s ott szembesítették korábban elfogott egykori iraki vezetőkkel, hogy azok azonosítsák őt. Az ideiglenes iraki kormányzótanács soros elnöke azt közölte, hogy egy elvégzett DNS-teszt igazolja, hogy valóban Szaddámot fogták el.

Hirdetés

Saddam elfogásakor

Az iraki bíróság 2006 novemberében ítélte akasztás általi halálra Szaddám Huszeint az 1982-es, 148 halálos áldozatot  követelő dudzsaili mészárlás miatt.  (Az irak-iráni háború alatt, 1982-ben a Bagdadtól 80 km-re északra fekvő síitta településen 148 lakost végeztek ki megtorlásul egy Szaddám elleni merényletkísérlet miatt.) A volt iraki diktátort 2006.  december 30-án, közép-európai idő szerint hajnal 4 óra körül akasztották  fel.  Beszámolók szerint a Koránt vitte magával. A kivégzésről készült felvétel szerint – és több szemtanú állítása szerint is – a volt iraki elnök ellenezte csuklya felhelyezését az akasztáshoz, közvetlenül a halála előtt nyugodt volt, iszlám imát mondott, amikor kinyílt alatta a csapóajtó.

Saddam kivégzése

Az invázió 2003 végére nagyrészt végretért, ám 2004 -ben a lázadás egyre szervezettebbé vált, leginkább a már említett szunnita háromszög területén. A háromszög magában  foglalja  Bagdadot, és az iraki nép 35%-át. A lázadók csak gerilla módszerekkel tudtak kárt okozni, többek között öngyilkos  bombamerényletekkel, út  menti bombákkal, házilagos  robbanószerkezetekkel, gránátvetőkkel. Ezen kívül megpróbálták  tönkretenni az elektromos, víz és olajszállítási  infrastruktúrát.

Obama

2006-ra semmit nem csökkent a bombatámadások száma, sokszor azért támadtak, hogy gátolják a hatalomra segített új iraki kormány működését. Az ellenállóknak sikerült  civilekeis fogságba ejteniük, főleg újságírókat és munkásokat.  Napjainkban a koalíciós erők megpróbálják fenntartani az új kormányt,  hogy megerősödve önállóan is hatalmon tudjon maradni, ám mindmáig ez  nem sikerült. Bár Barack Obama új amerikai elnök hatalomra kerülésekor  arra tett ígéretet,  hogy ki fogja vonni az amerikai csapatokat, ám Irak  még most is anarchikus és megosztott ország, mely nem tudni mit fog kezdeni új  önállóságával.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!