Az 1917. évi februári orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel

Az eszerek és a mensevikek tehát a fehérek és a vörösök közé szorultak.  1918 végén megszűnt a német hadsereg jelenléte, 1919 elején pedig az antant is kivonta csapatait Oroszországból. Ezzel meggyengültek a fehérek, és a vörösök kerekedtek felül. 1918 júliusában kiirtották a cári családot.

Kulcsszavak: Mensevik, bolsevik, cár, ideiglenes kormány, pravoszláv, békedekrétum, földdekrétum, kommunista, kulák, államosítás, osztályidegen, internálótábor, tervgazdálkodás.

 

Az épülő kommunizmus

1920-ban a bolsevikok győzelmével véget ért a polgárháború. A pusztítás és a kommunista gazdálkodás miatt általánossá vált a nyomor. A terror ellenére több helyen is lázadás tört ki, a leghíresebb az 1921 februári kronstadti felkelés. A felkelők kommunisták nélküli szovjeteket követeltek. Súlyos harcok árán vérbe fojtották a lázadást.

 

Új gazdaságpolitika

1921 tavaszán Lenin kezdeményezésére hozzáláttak a NEP megvalósításához, és a szabad piac engedélyezéséhez. Azonban egyre nagyobb támadások érték Lenint, sokan a kommunizmus elárulóját látták benne. 1925-re a vetésterület elérte a háború előtti szintet. Az iparban is változások történtek: sok kisüzemet visszaadtak, és megindult a nyugattal való kereskedelem is.

 

A szovjetunió megalakulása

1922-ben Sztálin benyújtotta javaslatát az új alkotmányra, mely gyakorlatilag teljesen megfosztaná a csatlósokat önállóságuktól. 1922 december 30.-án kimondták a Szovjetunió megalakulását, 1924-ben elfogadták az alkotmányt Lenin elképzelései szerint, ami a független államok szövetségén alapult, azonban ez csak formális volt, a sztálini elveket fogadták el igazából.

Lenin halála után (1924 január) Sztálin lett a párt első embere, megkezdte a neki nem tetszők száműzését a pártból.

 

A kollektivizálás

1927-re a NEP politikája következtében a termelés meghaladta a háború előtti szintet. Kialakult egy vagyonosabb polgári réteg, akiket Sztálin „kulákoknak” nyilvánított. 1928-ban bejelentette a mezőgazdaság teljes kollektivizálását, és a kulákságnak, mint osztálynak a felszámolását. A kollektivizálásnak több millió paraszt esett áldozatul, őket munkatáborokba hurcolták. (GULAG szigetek, Szibéria). Ide kerültek a rendszer politikai „ellenfelei”; az osztályidegen elemek. Erre a sorsra jutottak az egyházi emberek is.

Mindez 1932-33-ban pusztító éhínséghez vezetett, s e mellett még egy iparfejlesztési tervet is kidolgoztak.

 

Sztálin – személyi kultusz

1934-ben a párt XVII. Kongresszusán le akarták váltani Sztálint tisztségéből, és helyébe ültetni Kirovot, azonban ezt a szavazást Sztálin hívei meghamisították. A történtek után Sztálin véglegesen leszámolt ellenfeleivel. Meggyilkoltatta Kirovot, látványos pereket kezdett, melyek folyamán a vádlott töredelmesen bevallotta bűneit. 1937-ben a hadsereg tisztikarát is megritkította: 717-et végeztek ki.

Harmat Árpád Péter