Az 1917. évi februári orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel
A növekvő ellenállásra válaszul a bolsevikok – Lenin javaslatára – létrehozták az Oroszországi Rendkívüli Bizottságot, közismert nevén a Csekát, e hírhedtté vált politikai rendőrséget, amelynek le kellett sújtania mindenkire, aki „kezet emel a szovjethatalomra”.
Az Alkotmányozó Gyűlés és szétkergetése
A demokratikus erők nagy várakozással készültek az Alkotmányozó Gyűlésre, benne látva az egyetlen lehetőséget az orosz demokrácia helyreállítására. A választásokon az eszerek, a mensevikek és az őket támogató néhány kis párt együttesen megszerezték a szavazatok 62%-át. A bolsevikok 25%-ot kaptak, a kadetok pedig 13%-át.
Demokratikus viszonyok között a „bolsevik kormánynak” le kellett volna mondania, erre azonban nem is gondoltak. Ellenkezőleg:Lenin megfogalmazásában egy nyilatkozatot terjesztettek az Alkotmányozó Gyűlés elé, amely ki akarta mondani, hogy „Az Alkotmányozó Gyűlés támogatja a szovjethatalmat és a Népbiztosok Tanácsának dekrétumait, és azt tartja, hogy saját feladatai kimerülnek a társadalom szocialista átépítésére vonatkozó legfontosabb alapelvek megállapításában.”
Az Alkotmányozó Gyűlés demokratikus többsége felháborodottan utasította vissza e javaslatot , mely az alkotmány megteremtésére hivatott legfőbb törvényalkotó testületet egy bolsevikokat támogató, jelentéktelen értekezletté akarta lefokozni. Még arra sem voltak hajlandóak, hogy napirendre tűzz ék a javaslatot. Erre a bolsevikok a megnyitó másnapján (január 19-én)feloszlatták, azaz szétkergették az Alkotmányozó Gyűlést. A felkorbácsolt indulatokra jellemző, hogy pár nappal később az egyik petrográdi kórházban meggyilkolták a kadet párt ott ápolt két ismert vezetőjét.
A breszt-litovszki béke
A bolsevikok mielőbb véget akartak vetni a háborúnak. 1917. december elején fegyverszünetet kötöttek a központi hatalmakkal,december 22-én pedig Trockij vezetésével megkezdték Breszt-Litovszkban a béketárgyalásokat. Ez heves viták után megszakadt, mire a németek újabb sikeres támadást indítottak, elfoglalták Észtországot és Petrográd felé közeledtek. A bolsevik kormány újra fegyverszünetet kért, és 1918. március 3-án aláírta a honvédő háborút lezáró békét, melyben Szovjet-Oroszország lemondott a Baltikumról, Belorussziáról és Ukrajna egy részéről, az egykori orosz birodalom nyersanyagokban leggazdagabb és iparilag legfejlettebb területeiről.
A gazdaság átalakítása
A hatalomátvétel után a bolsevikok megkezdték a gazdaság átalakítását. 1917 novemberében törvényt hoztak a termelés és a termékelosztás munkásellenőrzéséről. Decemberben államosították a magánbankokat, 1918 februárjában elkobozták a részvénytőkét, és semmissé nyilvánították az eddigi kölcsönöket. Áprilisban államosították a külkereskedelmet, 1918 nyarától pedig minden magánüzemet.
Az általános államosítástól a magántulajdonon alapuló gazdasági rend igazságtalanságainak megszűnését és a termelés hatékonyságának növekedését várták. Mindez azonban pártállami diktatúrához vezetett, mely lehetetlenné tette a gazdaság és a társadalom önmozgásán alapuló fejlődését. Bevezették a tervgazdálkodást
A polgárháború kezdete és a külföldi beavatkozás
A demokratikus erők és a régi rend hívei egyaránt szemben álltak a bolsevik hatalommal. A mensevikek és eszerek már 1917-ben fegyvert ragadtak Pétervárott. 1918 márciusában Brit csapatok szálltak partra Murmanszkban a helyi szovjet beleegyezésével. Később japánok szállták meg Vlagyivosztokot, majd a németek a Kaukázus egy részét.
A proletárhatalom államgépezete
A kormány 1918 márciusában a veszélyeztetett Pétervárról Moszkvába helyezik. Ide hívják össze a szovjetek 5. kongresszusát, melynek feladata a proletárhatalom szerveinek létrehozása: elfogadták az első szovjet alkotmányt. A bolsevik kormány „hivatalosan” is a kizárólagos hatalom lett. Erre az eszerek felkelést szerveztek Moszkvában (július 6.). Később Lenin ellen követtek el sikertelen merényletet.
Vörösök és Fehérek
1918 nyarán az egész országban fellángolt az elégedetlenség. Növekedett a külföldi beavatkozás is, és a bolsevikok ellenfelei ezen felbátorodva megszervezték támadásukat: Kolcsak tengernagy Omszkban megdöntötte az ottani eszer-mensevik kormányt, és megindult Moszkva felé.
Lapozz a további részletekért
