Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

• A forradalmak mégsem maradtak következmények nélkül: néhány liberális alkotmány, valamint a jobbágyfelszabadítás, Franciaországban az általános választójog érvényben maradtak, Közép-és Kelet-Európa területén pedig felgyorsult a modernizáció, a feudális rendszerek megszűnésével ill. gyengülésével megkezdődhetett a polgári-tőkés viszonyok kialakulása, a dinasztikus nagyhatalmi politika átrendeződése.

A pesti forradalom

• Pesten a Fiatal Magyarország köre a bécsi forradalom hírére 1848 március 15-én cselekvésre szánta el magát. A Pilvax kávéházból reggel induló fiatalság Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével maga mellé állította a forradalmi lázban égő várost. Landerernél lefoglalták a nyomdát, a cenzúra mellőzésével kinyomatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot és a Nemzeti Dal című Petőfi verset. Délután a húszezres tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyülekezett majd a Városháza elé vonult. A márciusi ifjakhoz csatlakoztak a liberális nemesség Pesten tartózkodó képviselői: Nyáry Pál alispán és Klauzál Gábor, később Pest városának tanácsa is a mozgalom mellé állt. A tömeg a Helytartótanács épülete elé vonult, a Várból kiszabadították Táncsics Mihályt. Este-a korábban a cenzúra által betiltott- Katona József Bánk bán című művét adták elő a Nemzeti Színházban.
• Az Államtanács a követeléseket először visszautasította. A pesti forradalom hírére, majd István nádor személyes közbelépésére azonban az uralkodó jóváhagyta a feliratot. A nádor kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnökké.

• Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. A minisztériumban a magyar politikai élet valamennyi irányzata képviselve volt, a többséget azonban a liberálisok alkották. Batthyány-kormány: Batthyány Lajos-miniszterelnök, Szemere Bertalan-belügy, Esterházy Pál-király személye körüli, Klauzál Gábor-földművelés, ipar és kereskedelemügy, Kossuth Lajos-pénzügy, Mészáros Lázár-honvédelmi, Széchenyi István-közmunka és közlekedésügy, Eötvös József-vallás és közoktatás, Deák Ferenc-igazságügyminiszterek.

Az 1848-as áprilisi törvények,a forradalom eseményei

~  Az 1848-as márciusi bécsi és pesti forradalom engedményekre kényszeríttette a Habsburg udvart. Az uralkodó nevében István nádor kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnökké s V. Ferdinánd magyar király 1848 április 11-én szentesítette a reformkori ellenzéki politika eredményeit összegző törvényeket. Az Áprilisi Törvényeket alkotmánynak tekinthetjük, mivel rögzítették mind Magyarország új politikai berendezkedését, mind a társadalom átalakulását.

~  Magyarország  alkotmányos monarchiává vált. A  törvényhozó hatalmat (szentesítési jogának köszönhetően) az uralkodó és a Pesten ülésező  népképviseleti országgyűlés gyakorolta. A felsőház összetétele nem változott. Az országgyűlés folyamatos működését is garantálták a törvények (évenkénti ülésezés, az uralkodó csak törvényi feltételekkel oszlathatta fel). A kor liberális elveivel összhangban a választójogot feltételekhez kötötték (cenzusos választójog), s így az összlakosság 6-7%-a lett választópolgár. A férfiak választásra jogosultságát vagyon vagy foglalkozás, ill. valamelyik bevett vallásfelekezethez tartozás határozta meg (nők ekkoriban még egyetlen parlamentáris rendszerben sem kaptak választójogot). Az érdekegyesítési politika jegyében a nemesek feltételek nélkül szavazhattak.

A  végrehajtó hatalom a Buda-Pesten működő  független, a parlamentnek felelős magyar kormány kezébe került. A kormány hatáskörébe tartozott a belügy, a pénzügy, a közmunka és a közlekedés, a földművelés és az ipar, a vallás és a közoktatás, az igazságszolgáltatás és a honvédelem igazgatása. Külön törvénycikk rendelkezett a Nemzeti Őrsereg felállításáról. Az uralkodó rendeletei csak akkor váltak érvényessé, ha a kormány egyik minisztere azt jóváhagyta (ellenjegyzési jog). A törvény szerint a kormány egyik minisztere  – „a király személye körüli miniszter”  – olyan ügyekkel is foglalkozott, amely Magyarországot és az örökös tartományokat „közösen érdeklik”.

Az alkotmány  – egy 1836-os törvény megismétlésével  – kimondta a Partium visszacsatolását, továbbá Magyarország és Erdély unióját. A Magyar Koronához tartozó Horvátország helyzetét nem változtatták meg. A törvények kitértek a megyék, városok, kiváltságos területek (Jász-Kun-, Hajdú kerület) a jövőben véglegesítendő reformjára is. Törvénybe iktatták a sajtószabadságot, a lapalapítást azonban magas letét (kaució) befizetéséhez kötötték.