Az 1848-49-es szabadságharc katonai eseményei

December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József által, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig Kolozsvárt menti föl. 1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthányt pedig lecsukatja. Január 5-én Görgei kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse. Január 13-án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én Bem kerekedik fölül. Március 21-én Erdély felszabadul. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet két oldalról támadni.

Február 5-én Guyon Richárd (angol származású katona) áttöri a Branyiszkói- hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé. Windischgrätz csapatait csellel körbe akarják venni, de a terv nem sikerül. A magyar haderők főparancsnoka, Dembinski Henrik (Görgeit a váci nyilatkozat miatt leváltották) február 26-27-én ellentámadást indít Kápolnánál, de a rossz manőverezések miatt nem sikerült a terv, Dembinski pedig visszavonul, aki helyett Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de később Kossuth újra kinevezi Görgeit.

A kápolnai csatát Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4- én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az olmützi alkotmány. Ebben fölfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő. Ez azonban nem hátráltatja a magyar hadvezéreket, hogy Klapkával elkészíttessék a tavaszi hadjárat haditervét, amelynek alapján március végétől megkezdődik Magyarország fölszabadítása.

A magyar erők megint a bekerítés taktikájával próbálkoznak. Aulich Lajos, Damjanich János és Klapka György dél felől akarják bekeríteni Windischgrätzet, ez azonban a tápióbicskei csatában április 4-én kiderül, és bár április 6-án Windischgrätz újabb vereséget szenved az isaszegi csatában, Gödöllőnél sikerül kibújnia a gyűrűből. Az isaszegi vereség miatt Windischgrätzet leváltják, posztját Welden foglalja el, de ő sem jár sikerrel. A főváros május 21-én szabadul föl, közel egy hónapos ostrom után. A győzelmek hatására az ország még föl nem szabadított területein népfölkelések bontakoznak ki, amelyek a hadsereggel egyetemben fölszabadítják az ország nagy részét.

Április 14-én a debreceni nagytemplomban a katonai sikerekre alapozva felolvassák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kinyilvánítja a Habsburg-ház trónfosztását és az elszakadást.