Athén és Spárta társadalmának és államszervezetének összehasonlítása

A napszámosok nem viselhettek állami hivatalt, de a népgyűlés és az esküdtbíróság tagjai lehettek. Ezt követően Szolón üzleti útra indult jó hosszú időre. Távolléte alatt Peiszisztratosz vette át az irányítást (i.e. 561-527), aki türannosz volt, azaz zsarnok. Ez azonban nem azt jelentette, hogy rossz volt ekkor az athéniaknak, csak azoknak, akik a politikai ellenfelei voltak.

Őket ugyanis elkergette (így hozván létre zsarnokságát) és birtokaikra földnélküli parasztokat telepített. Továbbá templomok és vízrendszerek építésébe kezdett, ami rengeteg embernek biztosított munkalehetőséget. Elfoglalta az Égei- és a Fekete-tenger közti szorosnál fekvő Szigeiont – így ellenőrizni tudta az ott áthaladó kereskedelmet. I.e. 508-ban Kleiszthenész újjászervezte az állam közigazgatását. Tíz területi alapon álló phülét szervezett Attika lakóiból, létrehozta az ötszázak tanácsát (50-50 küldött minden phüléből) és létrehozta a cserépszavazást annak érdekében, hogy többé ne lehessen zsarnokság a városállamban. Ezek a reformok vetették meg a demokrácia alapjait Athénben, amely teljes egészében az i.e. 5. századra épült ki.