A Tudor-abszolutizmus
4. A trónon I. Erzsébet (1558-1603) VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya következik
Erzsébet hithű protestáns, uralma alatt visszatérnek a protestantizmushoz, ill. elfogadják a Harmadik általános imakönyvet, amely szakít az átlényegülés tanával az úrvacsora kérdésében. Uralkodása jelenti az angol abszolutizmus fénykorát.
Abszolutizmusa ugyanakkor korlátozott is, legfőbb korlátját a parlament jelentette. A törvényeket a parlament hozza, s az adókat is – melyeket Angliában segélyeknek neveznek – a parlament szavazza meg. Az adóprés nem működik Angliában, az adók mértékének megszavazása ugyanis soha nem léphet túl egy bizonyos határt. Mindezeken túl azonban, azaz külpolitikai és egyházi ügyekben, az ipar és kereskedelem szabályozásában, ill. a trónöröklés kérdésében szabad kezet élvezett. A vallási viták lezárása érdekében fogadtatja el 1563-ban a 39 cikkelyből álló anglikán dogmákat, s egyházügyi kérdésekben mindvégig következetes marad. Egyaránt üldözi a katolikusokat és a puritánokat (ha Máriát a Bloody névvel illetjük, akkor tkp. Erzsébet is rászolgált erre a jelzőre).
Külpolitikájában a két legfontosabb problémát a skót kérdés, ill. a Spanyolországhoz való viszony jelenti.
A skót Stuart Mária 1561-ben foglalta el Skócia trónját, s mivel leányágon maga is a Tudor-ház tagja volt, ill. katolikusként fattyúnak tartja Erzsébetet, akinek apja többször is elvált, igényt tartott Anglia trónjára is. Máriának 1566-ban születik meg Jakab nevű fia, aki Erzsébet halála után az angol trónt is örökli. Mária ellen 1567-1568 folyamán felkelés tör ki (férjét meggyilkolták, s Mária a gyászév letelte után ment feleségül szeretőjéhez), s az uralkodónő kénytelen Angliába menekülni, ahol mintegy húsz évig megtűrik, de mivel nem hajlandó lemondani az angol trón iránti igényéről, 1587-ben kivégzik.
A pápa ennek következtében keresztes hadjáratot hírdet Anglia ellen, melynek élére II. Fülöp spanyol király áll, s 1588-ban az Armada megtámadja Angliát. A támadás megindítására csak ürügyül szolgált Stuart Mária kivégzése, a valós ok az angol-spanyol külpolitikai és kereskedelmi érdekek ütközésében keresendő. A támadás nem jár sikerrel, az Armada elpusztul, s mindez csak Anglia pozícióit erősíti. Főúri összeesküvésekkel kell szembenéznie 1569-ben (észak grófjainak felkelése), 1572-ben (Norfolk grófjának összeesküvése) és 1601-ben (Essex grófjának összeesküvése). 1585-ben Walter Raleigh megalapítja Virginiát, Anglia első amerikai gyarmatát. 1600-ban megalakul az angol Kelet-indiai Társaság.
Erzsébet megfontolt reálpolitikus, ezt bizonyítja az is, hogy 1601-ben a közjó érdekében meghátrál a parlament monopóliumellenes döntései elől. Erzsébet soha nem ment férjhez, mivel nem akarta, hogy oldalán egy férfi korlátozza őt döntéseiben. Halála után Stuart Mária fia, Stuart Jakab (1603-1625) foglalja el a trónt.
Lapozz a további részletekért