A Rákóczi Szabadságharc 1703-1711

Dolhánál ezalatt Károlyi Sándor szétveri a felkelőket, de amint Rálóczi hazatér, ez megváltozik, és ő is átáll a kurucokhoz!

1703-ban Rákóczi kiadja a vetési pátens-t: mentesíti a katonaságot vállaló jobbágyokat és családtagjaikat a terhek alól: államnak fizetett/tett szolgáltatások. Kimondja azt is, hogy a parasztok és a jobbágyok nem léphetnek fel a nemesek ellen.
1703-1704 sikerek: elfoglalták a teljes Tiszántúlt,
Duna-Tisza közét és a
Felvidék egy részét, a kurucokhoz csatlakoztak a hajdúk.
1705-ben Vak Bottyán János Dunántúli harcai is sikeresek: elfoglalja a Dunántúlt. Még ebben az évben Erdélyben -> Zsibónál a császáriak győznek.

Rákóczi törekedett egy ütőképes ténylegesen szabályozott hadsereg előkészítésén

Ekkor folyik a Spanyol Örökösödési Háború a Habsburgok és a Franciák között, és a franciák ezért lesznek szövetségeseink.

1704

– Höchstadt-i csata: legyőzik a franciákat, és ezek után nem sok segítséget kapunk.
– Rákóczit megválasztják Erdély fejedelmévé a kuruc győzelmekre.

1705-ben Szécsényi országgyűlés:

– Kikiálltják a kuruc konföderációt
– Rákóczit vezérlő fejedelemnek választják -> teljhatalmat kap belügyben:  külügy, hadügy, pénzügy területén.
– Államforma: rendi konföderáció (szövetség) lesz
– az országot 24 tagú szenátus irányítja (elnök: Bercsényi Miklós gróf)
– létrehoznak egy gazdasági tanácsot, ami koordinálja a gazdasági ügyeket.

Ebben az évben meghal I. Lipót utóda I. József a megegyezést sürgette. Amnesztiát hirdetett.

1707-ben Ónodi országgyűlés:

– közteherviselés: általános adózás bevezetése nemesek is!
– Habsburg-ház trónfosztása: detronizáció

A kuruc sereg áll:

– REGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, melyek a fejedelem irányítása alá tartoztak, ezek voltak a legütőképesebb alakulatok.
– IRREGULÁRIS EGYSÉGEKBŐL, ún. mezei seregek. (hiányos képzettség fegyverzet, sokszor fegyelmezetlenség)
– TALPASOK, TŰZÉREK (főleg franciák),
– LOVASSÁG- hadsereg zöme

A Szabadságharc bukása és a békekötés

1708-ban a kuruc sereg végzetes vereséget szenvedett Trencsénynél, egy kisebb osztrák seregtől.
Pataki ogy.: megígérik a parasztoknak, hogy aki végig folytatja a harcot, az hajdú szabadságot kap, hogy harcoljanak.

A szabadságharc hanyatlásának okai

– az ország gazdaságilag kimerül a rézpénz értékét veszti
– járványok dúlnak az országban, a háború miatt gyorsan terjed
– a társadalmi egység megbomlik, az uraknak nem tetszik, hogy a jobbágyok hajdú szabadságot kapnak
– külpolitikai helyzet sem fényes, 1707-8-ban nem sikerül Porosz trónörököst idehozni és a franciák sem támogatnak már.

Ezután a cél csak az előnyös békekötés lehetett. Rákóczi Varsóba ment tárgyalni I. Péter cárral. Felhatalmazta Károlyi Sándort, hogy tárgyaljon a békekötésről a császáriakkal, Pálffy János közvetítésével. Meg is állapodtak, az eredmény a Majtényi fegyverletétel és

1711-Szatmári béke- egyértelműen a kurucok számára volt előnyös.

A kurucok letették a majtényi-síkon a fegyvert

Általános amnesztia a felkelőknek, birtokaikat megtarthatják
Földesurak visszakapják I. Lipót alatt elkobzott földjeiket
Uralkodó tiszteletben tartja a magyar rendi alkotmányt: nádor, ogy.
Biztosítja a protestáns vallásszabadságot
Nem tekinti semmisnek Rákóczi adományait

Rákóczi és Bercsényi mivel nem értettek egyet a békekötéssel és nem voltak hajlandók letenni a fegyvert, emigráltak. Rákóczi először Franciaországba, majd Törökországba – Rodostóba megy. (Itt hal meg 1735-ben)

Bár a békekötés csak 1711-ben jött létre a szabadságharc sorsa már 1704-ben megpecsételődött, mikor is a Habsburg ellenes erők a spanyol örökösödési háborúban súlyos vereséget szenvedtek Savoyaitól. (Hochstädt-nál). Ezt követően a francia király érdemben nem támogatta Rákóczi szabadságharcát, csak pénzzel. II. Miksa Emánuelt meghívta a trónra, de Ő békét kötött a Habsburgokkal és visszautasította a lehetőséget.