A magyar feudális állam kialakulása

II. Az államhatalom alakulása István halála után, 1301-ig

1. István halála után belső viszályok, pogánylázadások törtek ki, trónkövetelők léptek fel, az országot külső támadás érte
2. Az utódjául kijelölt Orseolo Pétert idegenként kezelték – tehát az államhatalom gyengült
3. A Bizáncból visszatérő I. András és I. Béla, Vazul fiai mentették meg a feudális berendezkedést, uralmuk alatt tehát valamelyest nőtt az állami hatalom
4. I. László szigorú törvényeivel szilárdította meg a központi hatalmat
5. Könyves Kálmán megakadályozta az egyház térnyerését, ezáltal az állami hatalom sem gyengült
6. III. Béla elkezdte a birtokadományozásokat, ezáltal csökkent a királyi birtok csökkent a király hatalma, anarchia
7. II. András folytatta a birtokadományozást – föllázadtak a serviensek, nemesek és jobbágyok is – kiadta az Aranybullát 1222-ben, de ígéretét nem tudta megtartani, így az „ellenállási záradékban” foglaltak szerint a nemesek fegyverrel félreállíthatták és a továbbiakban mindig támadták a királyt a nemesek – feudális anarchia nőtt, a királyi hatalom egyre gyengült
8. IV. Béla tanult András példájából, visszavette a földeket, átmenetileg megerősítette a központi hatalmat, de a tatárjáráskor nem segítettek neki a nemesek A tatárok elvonulásával, mint „második honalapító” tért vissza és újjáépítette az országot, nem vett vissza több földet (a feudalizmusban nem lehet földet visszavenni) sőt adott, várak építése és katonai szolgálat fejében Az építkezések miatt gazdasági fejlődés, de a kővárak lehetőséget adtak a nemeseknek az egymás közti és a király elleni harcra – feudális anarchia tovább fokozódott, még jobban gyengült a királyi hatalom
9. 1301-ben, az Árpád-ház kihalásával nem volt uralkodó – gazdasági válság, anarchia – Magyarországot katasztrófa fenyegette (1301-1308 interregnum), a központi hatalom a nullára csökkent