A kommunista diktatúra kiépítésének és működésének vázlatos áttekintése

1944-45 közötti időszak

A szovjet hadsereg megjelenésével véget ér a német megszállás és nyilas uralom → szovjet megszállás (óriási károk)

Az ország gazdasági helyzete:

• Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza
• Élelmiszer-fejadag
• A világgazdaság legnagyobb inflációja → pengő elértéktelenedett

1944. dec. 2: az öt ellenzéki párt (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt) megalapítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Átveszik a kommunista programot.

1944. dec.22: megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla. A kormány névsorát Moszkvában hagyják jóvá

Az első intézkedések

• Igazolóbizottság: a közalkalmazottaknak bizonyítaniuk kellett, hogy nem voltak szélső jobboldali szervezet tagjai
• Új rendőrség: a kommunisták aránya magas
• Népbíróságok:
  • csak az elnöke volt jogász
  • 169 kivégzést hajtanak végre (pl.: Imrédy Béla, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bárdossy László)
  • 27000 ember börtönbe kerül
• 600/1945.: földtörvény
  • elkobozza az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat és a háborús bűnösök földjeit
  • kisajátítja az úri birtokok 100 hold feletti részét és a parasztbirtokok 200 hold feletti részét

↓

• Törpebirtokokat hoznak létre

1945: általános, titkos és 1990-ig az utolsó demokratikus választás

A pártok szavazati megoszlása

• FKgP  57%
• MSzDP  17,4%
• MKP   16,9%
• NPP    6,9%

↓

Egy független országban a FKgP abszolút többsége birtokában önállóan alakíthatott volna kormányt, de szovjet utasításra nagy koalíció jön létre.

Miniszterelnök: Tildy Zoltán (FKgP)

14 miniszter:

• 7 fő FKgP
• 3 fő MSzDP
• 3 fő MKP
• 1 fő NPP

Kulcstárcák kommunista kézben összpontosulnak:

• Rákosi Mátyás: miniszterelnök-helyettes, államminiszter
• Nagy Imre: belügyminiszter
• Gerő Ernő: újjáépítési és közlekedési miniszter

1946 történései

• Köztársaság
• Köztársasági elnök: Tildy Zoltán
• Miniszterelnök: Nagy Ferenc

Szalámi taktika: a kommunisták a FKgP újabb és újabb csoportját szorítják ki a hatalomból 1946 eleje: FKgP arányosítást követel (a választási eredménynek megfelelően részesedjenek a hatalomból + orvosolják a gazdag parasztok sérelmeit)

Baloldali Blokk (MKP, NPP és SZDP baloldala) tömegtűntetéseken követeli a „reakciósok” távozását →   FKgP meghátrál (ok: nem akart indokot adni a szovjet csapatok további tartózkodására)

• Kovács Béla (földművelési miniszter) lemond
• 21 politikust kizárnak a frakcióból

↓

• Sulyok Dezső vezetésével megalakul a Magyar Szabadság Párt (az első szelet)
• Rajk László új belügyminiszter feloszlatott 1500 társadalmi és civilszervezetet → megsemmisítette a civil társadalom önszervező képességét
• „B” lista: állami alkalmazottakat politikai okokból elbocsátanak
• A polgári erők megpróbálták a kommunista erőket feltartóztatni, de a FKgP és a NPP által beterjesztett törvényt a mezőgazdaság érdekképviseletéről a SZEB nem engedte tárgyalni. A MSzDP-on belül Kéthly és Peyer felhívja a figyelmet a beépült kommunistákra.

↓

• Kommunista belügy elindította az első koncepciós pereket „köztársaság ellenes” összeesküvés vádjával
• Kínzás →  Hamis vallomás

Belekeverték a FKgP centrumát:

• Kovács Béla mentelmi jogát a parlament nem függeszti fel, ezért nem lehet bíróság elé állítani → a szovjetek elrabolják („kivonják a forgalomból”)
• Nagy Ferencet távollétében belekeverték az összeesküvésbe és svájci tartózkodása idején Rákosi bejelenti lemondását
• Újabb képviselőket zárnak ki a frakcióból

↓

• Szétverték a FKgP centrumát, így elérték az időelőtti választás kiírását:

1947-es kékcédulás választás

• a választók, amennyiben nem lakhelyükön tartózkodtak, a kék színű névjegyzékkivonattal bárhol szavazhattak az országban.
• A MKP hamis kék cédulákkal ellátott csoportokat szállított faluról falura, akik minden urnánál a MKP-ra voksoltak →  így 22,3%-kal a MKP a legerősebb párt, de még így is a polgári erőknek több mint 50%-uk van, ezért a kommunisták megsemmisítik a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait → nem lehetséges kommunisták nélküli koalíció létrehozása
• Látszatkoalíció jön létre Dinnyés Lajos (FKgP) vezetésével.
• MSzDP vezetéséből Marosán György vezetésével kiszorították a valódi, régi szociáldemokratákat.

1948: egyesítő kongresszus

MKP + MSzDP (egyesítik) →   MDP (Magyar Dolgozók Pártja)