Hirdetés

A kommunista diktatúra MO-n (vázlat)

5 perc olvasás
grayscale photo of road

A kommunista diktatúra kiépítésének és működésének vázlatos áttekintése

1944-45 közötti időszak

A szovjet hadsereg megjelenésével véget ér a német megszállás és nyilas uralom → szovjet megszállás (óriási károk)

Az ország gazdasági helyzete:

  • Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza
  • Élelmiszer-fejadag
  • A világgazdaság legnagyobb inflációja → pengő elértéktelenedett

1944. dec. 2: az öt ellenzéki párt (Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt) megalapítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Átveszik a kommunista programot.

Hirdetés

1944. dec.22: megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla. A kormány névsorát Moszkvában hagyják jóvá

Az első intézkedések

  • Igazolóbizottság: a közalkalmazottaknak bizonyítaniuk kellett, hogy nem voltak szélső jobboldali szervezet tagjai
  • Új rendőrség: a kommunisták aránya magas
  • Népbíróságok:
    • csak az elnöke volt jogász
    • 169 kivégzést hajtanak végre (pl.: Imrédy Béla, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Bárdossy László)
    • 27000 ember börtönbe kerül
  • 600/1945.: földtörvény
    • elkobozza az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat és a háborús bűnösök földjeit
    • kisajátítja az úri birtokok 100 hold feletti részét és a parasztbirtokok 200 hold feletti részét

  • Törpebirtokokat hoznak létre

1945: általános, titkos és 1990-ig az utolsó demokratikus választás

A pártok szavazati megoszlása

  • FKgP  57%
  • MSzDP  17,4%
  • MKP   16,9%
  • NPP    6,9%

Egy független országban a FKgP abszolút többsége birtokában önállóan alakíthatott volna kormányt, de szovjet utasításra nagy koalíció jön létre.

Miniszterelnök: Tildy Zoltán (FKgP)

14 miniszter:

  • 7 fő FKgP
  • 3 fő MSzDP
  • 3 fő MKP
  • 1 fő NPP

Kulcstárcák kommunista kézben összpontosulnak:

  • Rákosi Mátyás: miniszterelnök-helyettes, államminiszter
  • Nagy Imre: belügyminiszter
  • Gerő Ernő: újjáépítési és közlekedési miniszter

1946 történései

  • Köztársaság
  • Köztársasági elnök: Tildy Zoltán
  • Miniszterelnök: Nagy Ferenc

Szalámi taktika: a kommunisták a FKgP újabb és újabb csoportját szorítják ki a hatalomból

1946 eleje: FKgP arányosítást követel (a választási eredménynek megfelelően részesedjenek a hatalomból + orvosolják a gazdag parasztok sérelmeit)

Baloldali Blokk (MKP, NPP és SZDP baloldala) tömegtűntetéseken követeli a „reakciósok” távozását →   FKgP meghátrál (ok: nem akart indokot adni a szovjet csapatok további tartózkodására)

  • Kovács Béla (földművelési miniszter) lemond
  • 21 politikust kizárnak a frakcióból

  • Sulyok Dezső vezetésével megalakul a Magyar Szabadság Párt (az első szelet)
  • Rajk László új belügyminiszter feloszlatott 1500 társadalmi és civilszervezetet → megsemmisítette a civil társadalom önszervező képességét
  • „B” lista: állami alkalmazottakat politikai okokból elbocsátanak
  • A polgári erők megpróbálták a kommunista erőket feltartóztatni, de a FKgP és a NPP által beterjesztett törvényt a mezőgazdaság érdekképviseletéről a SZEB nem engedte tárgyalni. A MSzDP-on belül Kéthly és Peyer felhívja a figyelmet a beépült kommunistákra.

  • Kommunista belügy elindította az első koncepciós pereket „köztársaság ellenes” összeesküvés vádjával
  • Kínzás →  Hamis vallomás

Belekeverték a FKgP centrumát:

  • Kovács Béla mentelmi jogát a parlament nem függeszti fel, ezért nem lehet bíróság elé állítani → a szovjetek elrabolják („kivonják a forgalomból”)
  • Nagy Ferencet távollétében belekeverték az összeesküvésbe és svájci tartózkodása idején Rákosi bejelenti lemondását
  • Újabb képviselőket zárnak ki a frakcióból

  • Szétverték a FKgP centrumát, így elérték az időelőtti választás kiírását:

1947-es kékcédulás választás

  • a választók, amennyiben nem lakhelyükön tartózkodtak, a kék színű névjegyzékkivonattal bárhol szavazhattak az országban.
  • A MKP hamis kék cédulákkal ellátott csoportokat szállított faluról falura, akik minden urnánál a MKP-ra voksoltak →  így 22,3%-kal a MKP a legerősebb párt, de még így is a polgári erőknek több mint 50%-uk van, ezért a kommunisták megsemmisítik a Magyar Függetlenségi Párt mandátumait → nem lehetséges kommunisták nélküli koalíció létrehozása
  • Látszatkoalíció jön létre Dinnyés Lajos (FKgP) vezetésével.
  • MSzDP vezetéséből Marosán György vezetésével kiszorították a valódi, régi szociáldemokratákat.

1948: egyesítő kongresszus

MKP + MSzDP (egyesítik) →   MDP (Magyar Dolgozók Pártja)

A tényleges hatalom birtokosai

  • Rákosi Mátyás
  • Gerő Ernő
  • Farkas Mihály

1948: Tildyt lemondatják →   Szakasits Árpád: köztársasági elnök

1949: Magyar Függetlenségi Népfront

  • A Magyar Függetlenségi Néprforntba minden pártnak kötelező volt belépni
  • A választásokon csak a Népfront indíthatott jelölteket
  • Egypártrendszer
  • Kiépült a pártállam: a párt és az állam tisztségei összefonódtak
    • Minden döntés a pártban születik
    • A parlament és a kormány tevékenysége csak látszat
    • A párt ellenőrizte a gazdasági, politikai és kulturális életet
  • Beleavatkozik az emberek magánéletébe is


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!