Hirdetés

A Hunyadiak: Hunyadi Mátyás uralkodása

8 perc olvasás
Hunyadi Mátyás

Hunyadi Mátyás hatalomra jutása

Hunyadi Mátyás 1443-ban Pozsonyban született. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott (tanítója Vitéz János váradi püspök volt), de emellett humanista szellemben egyház- és államjogot, művészeti ismereteket, orvostudományt és latint is tanult.

Hirdetés


Hirdetés

Hunyadi János halála után úgy látszott, hogy a Garai-Cillei liga javára billen a mérleg nyelve. V. László ígéretet vett Hunyadi Lászlótól a királyi várak és jövedelmek átadásáról. Hunyadi László azonban nem akart lemondani a hatalomról. Cilleit meggyilkolták, a király Lászlóra hagyta atyja minden tisztségét. Szabadulása után a király Budára csalta a két Hunyadi fiút, Lászlót lefejeztette, Mátyást fogságba vetette.

László azonban 1457-ben váratlanul meghalt. A Hunyadi-család az uralkodó halálát hírül véve azonnal lépéseket tett Mátyás királlyá választása érdekében.Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh kormányzóval Mátyás kiadatásáról, Szilágyi Mihály – Mátyás nagybátyja – pedig 1458 elején, Szegeden megállapodott Garai László nádorral. Szilágyi Garai bántatlanságát, a nádor Mátyás támogatását ígérte. Nyomatékul Szilágyi 15 ezer fegyverest vonultatott fel a királyválasztó országgyűlésre. Mátyást az országgyűlés a Duna jegén királlyá választotta 1458. január 24-én. Megkoronázni nem tudták, mivel a korona III. Frigyesnél volt, de ünnepélyesen a királyi trónra ültették. Szilágyi kedvező törvényeket fogadtatott el a nemesség számára (Szilágyi-féle cikkelyek): az ország védelme a király feladata, nem vet ki rendkívüli adókat, nem alkalmaz idegeneket a kormányzásban. A fiatal király (15 éves) mellé a gyűlés 5 évre Szilágyit állította kormányzónak.

A hatalom megszilárdítása

Mátyás 1458 februárjában a budai Nagyboldogasszony-templomban átvehette az ország kormányzását. Mátyás (1458-1490) határozottan kezdte uralkodását, visszaszorította a bárók hatalmát. Garait megfosztotta a nádorságtól, Újlakit pedig erdélyi vajda tisztségétől. Szilágyi Mihály kormányzóságából sem kért. A sértődött Szilágyit először Világos várába záratta, majd a déli végekre küldte harcolni, ahol később fogságba esett és a törökök kivégezték. A lemondatott bárók helyére köznemesi híveit rakta. Garai a bárókkal szövetkezve III. Frigyes német-római császárt hívta meg a trónra – de közben meghalt Garai – így a Habsburgok nem volt fogadtatás. Mátyás és serege Körmendnél kiszorította az országból a Habsburg sereget.

1461-1462 Mátyás megtörte a felvidéki huszita Jan Giskra erőit is. Behódolása után Giskra Arad megyében kapott birtokot és bárói címet, fogságba esett katonáinak nagy részét zsoldosként fogadta fel az uralkodó (ez lesz a fekete sereg alapja).

Hirdetés

1463-ban sikerült III. Frigyest békére kényszeríteni és a szent koronát tőle visszaszerezni, a Bécsújhelyen megkötött szerződés értelmében: III. Frigyes elismeri Mátyást királynak, 80.000 aranyért visszaadja a koronát. Ha fiú utód nélkül hal meg Mátyás, akkor a magyar trón a Habsburgokra száll.

A következő évben, 1464-ben Székesfehérváron megkoronázták. Uralkodására az erős központosítás volt a jellemző. A koronázást követően politikája megváltozott, egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség és az egyház érdekeit.

Mátyás intézkedései

Központi intézkedések

Az 1460-as évektől Mátyás államszervezeti reformjai csökkenteni kívánták a rendek szerepét. A bárói rangú főkincstartó helyére egyszerű származású kincstartót nevezett ki, akit teljes mértékben kézben tartott. Egyesítette a titkos és a főkancelláriát, s élére bizalmasát helyezte. Megváltozott az igazságszolgáltatás. Létrehozta a király személyes jelenlétének bíróságát, a személynöki széket. Uralkodása második felében az országgyűléseket is ritkán hívta össze és csaknem kizárólag a központi hivatalok útján kormányzott. Erősítette a köznemesség helyzetét. 1485-ben rendezte a nádor (palatinus) jogállását: a király távollétében ő a helyettes, a király után a második bíró. Törvények helyett rendeletekkel kormányzott.

Kincstári reformok

Bár a meglévő királyi és a Hunyadi-birtokok jelentős bevételével rendelkezett, ezek nem fedezték az állami kiadásokat. Elsősorban a jobbágyoktól szedett adót: eltörölte a kapuadót, helyette bevezette a 18-20 dénár értékű füstadót, amelyet háztartásonként szedtek. Rendkívüli hadiadót vezetett be, mely 1 aranyforint értékű volt. A jobbágyok bírták a súlyos terheket, mivel a király megvédte őket a földesurak jogtalan adói ellen, és a szabad költözés jogát is megadta. A harmincadvám helyett bevezette a koronavámot. A regálék is a király bevételeit növelték. A városoktól származó jövedelmek nem voltak nagyon jelentősek. Az állam bevétele így akár elérhette a 750.000 aranyat is. Uralkodása alatt megvalósult az árutermelés és a pénzgazdálkodás: jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sűrűbben vitték a piacra terményeiket, a földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba, az ipari termelés általában céhes keretek közt történt, a gazdasági fejlődés következményeként a lakosság száma jelentősen megnőtt.

Fekete sereg, zsoldos hadsereg

A török fenyegető közelsége miatt és mivel Mátyás nem dinasztikus úton került hatalomra, a hatalom megtartása érdekében feltétlenül szüksége volt a báróktól és a nemesektől független, hozzá kötődő hadseregre, ezért zsoldossereget állított fel (Fekete Sereg), mely háború esetén 15-20 ezer fős volt, magját Giskra huszita harcosai jelentették, de lengyel és német zsoldosok is voltak benne. Négy fegyvernem volt a seregben: nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság és tüzérség. Hadvezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Hag Ferenc, Haugwitz János. A zsoldos hadsereg megszervezése az uralkodói biztonságot jelentette Mátyás számára.

Hirdetés

Külpolitikája

Török felé védekező magatartás, nyugat felé hódító törekvések jellemezték. A török ellen csak kétszer lépett fel, Jajca (1463), majd Szrebernik várát foglalta el. Leszámolt a huszitákkal (Felvidék): 1462-ben ultimátumot intézett hozzájuk, hogy behódolnak, vagy fegyverrel támad, végül kiegyeztek. Erős közép-európai birodalmat akart létrehozni a magyar, a cseh és a német-római császári korona megszerzésére. Csehországba, Sziléziába, Ausztriába vezetett hadjáratokat. A pápa eretnekké nyilvánította a cseh királyt, így 1468-ban Mátyás megtámadta az országot: elfoglalta Morvaországot és Sziléziát. A cseh trónt nem tudja megszerezni, mert Ulászlóval kell osztoznia az országon. III. Frigyes ellen 1482-ben indított hadjáratot. 1485-ben Bécset is elfoglalta. Élete vége felé ugyan új hadimódszerekkel próbálkozott a török ellen: végvárrendszer kiépítésével, az ellenség erejének szívós, lankadatlan széttörésével. Mindez nem változtatott azon a tényen, hogy nem indított támadó hadjáratot a török ellen.

Trónutódlás

Mátyásnak nem volt törvényes gyermeke. Egyetlen, házasságon kívül született utódja volt, Corvin János. Hunyadi Mátyás kezdte meg a trón előkészítését számára, már a nádori törvényekben (1485) is fia utódlását kívánta erősíteni. A magyar nemesek azonban nem akarták uralkodónak, így Mátyás halála után (1490) magukhoz ragadták a hatalmat. Corvin János harc nélkül félreállt.

További történelem kidolgozott érettségi tételeket itt találsz.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!