Frank Birodalom a Merovingok alatt

8. A két fivér áruló szolgáit megbüntette

Aranyfegyverek helyett, noha ilyet ígért nekik, csak aranyozott fegyvereket adatott nekik s mikor az árulók emiatt panaszkodtak, így rivalt rájuk: “Aki urát elárulja, nem érdemel nemes aranyat!” Legutoljára Regnomert ölette meg, nemzetségének utolsó élő tagját. És ekkor elkezdett panaszkodni, hogy most már nincs egyetlen rokona sem. De ezt azért tette csak, hogy megtudja, vajon nem jelentkezik-e még valami ismeretlen rokon, akitől szintén meg kell szabadulnia. A tömeges gyilkosság és orgyilkosság nem ártott  Khlodvig tekintélyének. Korlátlan uralkodója volt annak az óriási területnek, amely a Garonnetól a La Manche csatornáig és az Atlanti-óceántól a Lech partjáig terült el. Hatalmát országa határán túl is elismerték. Anasztáziusz pápa szerencsét kívánt neki diadalaihoz. Anasztáziusz keletrómai császár pedig konzuli címmel tüntette ki és azt remélte, hogy ilyen módon birodalmához kapcsolhatja a frank birodalmat is. Erről azonban szó sem lehetett. Khlodvig 511 novemberében halt meg. Halálos ágyán ősi szokás szerint birodalmát, amelyet annyi véráldozattal kovácsolt össze, felosztotta négy fia között. Annak bizonysága ez, hogy Khlodvigot nem vezette hódításaiban semmiféle magasabb politikai gondolat.

9. Az ország felosztása

Hiszen különben véget vetett volna az ősi szokásnak és gondoskodott volna róla, hogy a birodalom egy kézben maradjon. Legidősebb fia, Theodorik kapta az ország keleti részét, a ripuári frankok vidékét az alemannok földjével, I. Khlotár Soissons vidékét, Khildebert Párist és környékét a Szajna és Loire közti területtel, Khlodomir Aktvitániát. A négy frank uralkodó a maga országrészével még mindig erősebb volt, mint a többi germán főnök és folytatták is atyjuk hódító politikáját, különösen mikor a keleti gótok hatalma hanyatlani kezdett. Legelőször Thüringiát támadta meg Theodorik s miután az egész thüringiai uralkodócsaládot atyja példájára eltette láb alól, Thüringia úgyszólván szétzüllött. Nagyobb része a frankoké lett, egy részét a szászok kapták, keleti részébe szláv telepesek nyomultak be. Az ősi thüringiai törzs csak a thüringiai erdőségben és a Harz-hegységben maradt meg. Ez 531-ben történt. Pár év múlva Burgundiára került a sor. Tudjuk, hogy Khlodvig frank király felesége, Klotild, Khilperik burgund király lánya volt s tudjuk azt is, hogy Khilperiket bátyja, Gundobad meggyilkolta. Az özvegy Klotild királyné  férje halála után arra ösztönözte fiait, hogy álljanak bosszút meggyilkolt nagyatyjukért. Gundobad meghalt már s utóda Zsigmond volt. A frankok most megrohanták Zsigmondot, legyőzték és rabul ejtették.

10. Zsigmond és családjának meggyilkolása

Az özvegy királyné pedig a fogoly Zsigmondot feleségével és két gyermekével együtt egy kútba fojtatta. Zsigmond öccse, Godomar azonban legyőzte a frankokat és tíz évig uralkodott még Nagy Theodorik pártfogása alatt. Ez utóbbi halála után azonban a frankok újra megtámadták a burgundokat. Godomart elfogták s Burgundiát bekebelezték, bár intézményeit és jogszokásait meghagyták neki. Nemsokára önként meghódoltak a frankoknak az alemannok és a bajorok is. Ekkor oly nagy terület fölött uralkodtak már a frank királyok, hogy csaknem az összes germán törzsek hatalmuk alá tartoztak. A terület határai  egészen Nagy Károly trónrajutásáig, nem is igen változtak lényegesen. A hódító hadjáratok megszűntek, főleg azért, mert az ország gyakori megosztása az örökösök között folytonos trónviszályokat és belső harcokat idézett föl. A Merovingek  tömeges gyilkossággal és pusztító belső háborúval töltötte ki ezentúl a frank birodalom történetét, amelynél véresebb korszakot aligha ismer a történelem. Egyrészt az orgyilkosságok, másrészt az elhalálozások pár évtized alatt úgy kipusztították Khlodvig utódait, hogy 558-ban az egész frank birodalom Khlodvig egyetlen élő fiának, I. Khlotárnak jogara alatt egyesült újra. Khlotár azonban 561-ben meghalt s minthogy szintén négy fia volt, halála után újra négy részre szakadt birodalma. Négy fia sors útján osztozkodott a birodalmon.

11. Terület felosztás

Kharibert Párizst kapta Akvitániával, Guntram Orleánst Burgundiával, Khilperik Soissonst az északi országrésszel és Szigbert Ausztráziát. A most következő  események sorozatát Kharibertnek 567-ben bekövetkezett halála indította meg. Kharibert gyermektelenül halt meg. Három fivére osztozott országrészén, de a nagyobb városokon nem tudtak  megosztozni. Különösen Párizs és Marseille miatt támadtak nagy ellentétek. Végül úgy egyeztek ki, hogy Párizst három kerületre darabolták. A hanyatló Meroving-dinasztia családi krónikájának lapjait évtizedeken keresztül  Brunhilda töltötte meg. Brunhilda Athanagild nyugati gót királynak a leánya volt,  Spanyolországból  lánykorában került a frankok közé, mikor Szigbert királynak a felesége lett. Szigbert fivére, Khilperikh, Brunhilda nővérét, Gailswinthét vette feleségül. A két gót királylánynak csakhamar tragikus sorsa lett a frankok között. Khilperik nem sokáig becsülte meg fiatal feleségét s udvarába fogadta csakhamar régi kedvesét, a frank Fredegundát is. A megalázott királyné ott akarta hagyni urát. De mielőtt visszautazhatott volna Spanyolországba, apjához, egy reggel megfojtva találtak rá az ágyában. Khilperik pedig, akinek bizonyára része volt a gyilkosságban, törvényes feleségévé tette Fredegundát.