I. Előzményei

 

 – a központi hatalom  Mátyás  halála  (1490) után összeomlott (feudális anarchia bontakozott ki:

 Ulászló (1490-1516)

   –  vita a köznemesek és a bárók között:

 – 1505-ös rákosi országgyűlésen kimondták, hogy II. Ulászló halála után csak magyart fognak királlyá választani

   –  megszüntették a királyi hatalom támaszait

   –  szétzúzták a fekete sereget

   –  az állami jövedelmek 60-80%-kal csökkentek

   –  a királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyságot

   –  törvényben tiltották meg a parasztok vadászati jogát

   –  a mezővárosok kiváltságait az országgyűlés nyirbálta meg

   –  növekedett a zselléresedés

 

II. A parasztháború kibontakozása

 

II.1. A keresztesháború meghirdetése

   –  Bakócz Tamás keresztes hadjáratba hívó bullát hirdetett ki  –  X. Leó adta ki

   –  toborzás: 1514. április 9. (virágvasárnap)

   –  egyre több paraszt gyűlik Rákos mezejére

   –  Dózsa Györgyöt (végvári vitéz, eredeti  krónikákban  Székely  György néven) állítják a keresztes had élére

 – kb. 10 ezer fő indul el a pesti táborból, hogy a  Tiszántúli  gyülekezőket  is összegyűjtve vonuljanak a török ellen

 Bakócz május derekán betiltja a toborzást, majd a hadjárat folytatását is

II.2. A parasztháború

II.2.1.

   –  Apátfalva

– a keresztes előőrs vereséget szenved

   –  május 24. Nagylak

–  megtámadják  a  győztes  urakat  (Csáky  Miklós Csanádi püspököt és néhány társát karóba húzták)

  II.2.2.

   –  a király megszervezi a parasztok elleni védekezést

   –  Dózsa serege elfoglalja : Arad, Csálya, Zádorlak várakat

   –  a pesti tábor letette közben a fegyvert

   –  Lőrinc pap legyőzte az urakat ( Kolozsvár felé vonul)

   –  Dózsa Temesvár ellen indul

 II.2.3.

– Temesvár alatt Szapolyai meglepte a parasztsereget

 II.2.4.

– a kiegészítő harcok július végéig folytak

 

III. A megtorlás

III.1.

– a vezetőket azonnal kivégezték

III.2.

törvénybe iktatták a bosszút:  1514. október!

 

IV. Következmények

 

 IV.1.   Tovább romlottak a török elleni harc esélyei és lehetőségei

 IV.2.   II. Ulászlót 9 éves fia, II. Lajos (1516-1526 ) követi a trónon

 IV.3.   1521-ben elvesztik Nándorfehérvárt, Zimonyt és Szabácsot (az  ország hadászatilag védtelen lesz)

 IV.4.   1526: támadás Magyarország ellen

 IV.5.   A Mohácsi csata

   –  kevés katona

   –  rossz felállás

   –  másfél-két óra alatt döntő vereség

 IV.6.   Szulejmán Budáig vonul, majd október 12-én  elvonul  (a  szerémségi várakat helyőrséggel erősítette meg)

 IV.7.   Az ország két részre szakadt