Hirdetés

Politológiai alapvetés

5 perc olvasás
  1. A politika sokszínű fogalma, tudományos definíciójának nehézsége

– A politika: elvont értelemben az egész közösség számára kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata a hatalmi pozíciók elnyeréséért folyó, az érdekek összeütközéséből fakadó társadalmi küzdelemmel együtt.

Hirdetés

– önállóan vizsgálható társadalmi szféra

 

Két fő jelentése:

– A rezignált felfogás: a politika az elitek dolga, az általuk képviselt magas szintű politikára a közembereknek nincsen befolyása, hiszen a politika a hivatásos politikusok dolga; az érdekszervezetek befolyásolhatják a döntést, csekély hatással lehetnek a választásokra, de ezt követően a „nép választott, a nép mehet” elv érvényesül; a polgárok többnyire fogyasztóként vesznek részt a politikában, mert az magasabb társadalmi szférában, tőlük függetlenül zajlik

– Az optimista felfogás: a politika a közügyek eldöntésére irányuló tevékenység, amelyben demokratikus jogunk és kötelességünk részt venni; a politika a civil szférából emelkedik ki, annak ellenőrzése, felügyelete mellett

 

A politikai háromszög: a politika három fogalma:

– Polity: a politikai közösség belső rendje, alkotmánya, a politikai cselekvés keretét adó szabályok, normák

Hirdetés

– Politics: a politika az aktorok közötti konfliktusos folyamatok összessége

– Policy: a közösség egészét érintő politikai döntések és közcélok megvalósítására irányuló stratégia

 

A közpolitika legfontosabb céljai:

– Külső közbiztonság fenntartása

– Belső rend biztosítása a jogi feltételek megteremtésével

– Gazdaság reprodukciós feltételeinek biztosítása

– Szolgáltatások, pl. szociális és társadalombiztosítási ügyek, kulturális, oktatási célok megvalósítása

 

A politika fogalmának eltérő felfogásai:

– a politika korlátait számba véve összetett, rétegzett fogalommá válik:

Hirdetés
  • természeti erőforrások szűkössége
  • a közösség gazdasági újratermelésének intézményes rendje
  • a politikai és jogi rendszer normái, előírásai
  • a cselekvők politikai és kulturális rögzült szokási

– G. Almond: két kérdést tart döntőnek: az egyik a politikai intézmények természetére irányul, a közjót leginkább szolgáló helyes rend formájára ill. teljesítményük értékelésének főbb kritériumaira

– H. Münkler: történetileg négy szempont:

1. hatalom szempontja
2. intézményi-szociológiai szempont
3. intézmények értelme szempontjából
4. utópisztikus nézőpontból

 

A politika tudományos definíciójának nehézsége

– a politika fogalmának egységes meghatározása nehézkes a politika komplexitása és amiatt, hogy a kutató maga is részese a vizsgálatnak → a kutatók tapasztalataik és ideológiái elfogultságaik alapján emelnek ki egy-egy sajátosságot, lényeges vonásokat

Hirdetés

– Ulrich Alemann: a politika meghatározásait aszerint csoportosíthatjuk, hogy azok mit helyeznek a meghatározás középpontjába: tíz definíció három csoportban

  • Guvernamentális definíciók: középpontjukban az állam, a vezetés, a hierarchia áll
  • Normatív politikafogalmak: bizonyos értékek, célok megvalósítását tekintik a politika céljának, pl. szabadság és demokrácia; ez értékeket normaként, kritikai mérceként állítják szembe a politikai realitással
  • Konfliktusorientált definíciók: középpontjukban az osztályok és csoportok harca áll; két fajtájuk van: csoportpruralizmus szellemében értelmezik az összeütközéseket vagy antagonisztikusan kibékíthetetlen ellentétként tekintenek a konfliktusokra

           Két amerikai politikameghatározás:

  • A politika az a tevékenység, amely megszabja, hogy egy társadalomban ki mit, mennyit, mikor és hogyan kap a társadalom által megtermelt javakból
  • A politika az értékek elosztását végzi a társadalom számára és ehhez kellő hatalommal rendelkezik

– A hatalom és az uralom a politika fogalmának centrális elemei, vagyis a politika lényege az állam élet és államcélok hatalmi szempontok szerinti irányítása; az elmélet képviselője Max Wéber

– Konfliktus alapú politikafogalom: Carl Schmitt szerint a döntő ismérv, amelyre a politikai cselekvések visszavezethetőek, az emberinek baráti és ellenséges csoportokra való felosztása

Hirdetés

– Luhmann Schmittel szemben a konfliktust elhajlásnak tekinti és a politika integráló-egyesítő funkcióját emeli ki


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!