Retorika – szónoklattan

 

2.4 A retorika ma

A köztudatban a retorika az ékesszólás és beszédtechnika, az előadástechnika, a „színészi előadásmód” tanaként él, számos egyetemen a retorika tantárgyon ma is elsősorban az ékesszólás (szónoki stílus) eszközeinek bemutatását és az előadástechnika, a beszédtechnika gyakoroltatását értik.

A retorikának, mint alkalmazott tudománynak a fogalomköre mára már kitágult. Ma már nem csak a nagy nyilvánosság és vegyes összetételű hallgatóság előtt elhangzó beszéd minősül nyilvános beszédnek. Ide tartozik az egyetemi előadó, az iskolai pedagógus, sőt a menedzser, az üzletkötő beszéde is. Ez azt jelenti, hogy mint alkalmazott tudománynak körébe tartozik mindazon ismeretek felderítése és megtanultatása, elsajátíttatása és begyakoroltatása, végül pedig alkalmazása, amelyek mindennemű nyilvános beszédben a gondolat, az információ átadását, a partner meggyőzésének célját szolgálják. Napjaink gyakorlatának és elvárásainak megfelelően a közéleti beszédnek, a nyilvános megszólalásnak, a köznek szóló és közérdekű beszédnek a tudománya. Ennek értelmében a retorika a megismerést szolgáló alkalmazott tudomány. A rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember.

Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását. A klasszikus retorikai elmélet meghatározta a retorika alapelveit, szabályait, eszközeit, amelyek alkalmazhatók a mindennapi kommunikációs folyamatokban is, kiegészülve a modern nyelvészeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai stb. ismeretekkel.

A retorika műfajait és beszédhelyzeteit, kommunikációs szituációit megváltoztatta a rádió és a televízió is, és az utóbbi időben az e-mail és az internet is: a közvetlen kommunikáció helyébe a közvetett vagy áttételes kommunikáció lépett.

A rádió és a tévé számos, korábban írásos műfajt is retorizálva szólaltat meg, tehát kibővültek a retorikai (szóbeli) közlés műfajai is.

Retorika a reklámokban:

Mára a  tömegközpontú meggyőzés technikája vált fontossá a reklámiparban. A retorikai eszközök alkalmazása a reklám fajtájától függ.

 

3. A klasszikus retorikáról:

3.1 A szónok fő feladatai

·     a feltalálás, azaz felkészülés, feltárás, (inventio)

·     az elrendezés (dispositio)

·     a megfogalmazás, a stílus (elocutio)

·     az előadás (pronuntiatio)

·     a kívülről való megtanulás (memoria)

3.2 A szónoki beszéd megformált, szabályosan építkező szöveg

A hagyományok alapján a következő szerkezeti egységeket különíthetjük el:

A klasszikus beszéd részei

·     bevezetés (principium vagy exordium)

·     elbeszélés (narratio)

·     kitérés (egressus) nem mindig része a beszédnek, bárhol elhelyezkedhet

·     témafelvetés (propositio)

·     argumentatio vagy argumentáció (érvelés)

·     bizonyítás (confirmatio)

·     cáfolás (refutatio)

·     befejezés (peroratio, epilogus)