Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

• az igeragozás hibái (olvasnák, mondhassuk, stb)
• névutózás
• igés „terpeszkedő” kifejezések (elintézést nyert, kivizsgálásra került stb)
• idegen szavak
• szómagyarítás
• reklámnyelv
• trágárság
• hiperkorrekció

Nyelvi tervezés

A nyelvi tervezésre akkor van szükség, ha egy közösség társadalmi problémái a nyelvvel kapcsolatosak (probléma többnyire: a normák ütközése), vagy ha egy bizonyos területen hiányos a szókészlet.

A 2 fő rész: a nyelvhasználatra & magára a nyelvre ható tevékenység

• A nyelvtervezés (angolul language planning) fogalmát Einar Haugen (1959) vezette be 1958-ban.
• az elvek kialakítói a politikusok, végrehajtói az akadémiák, oktatási és művelődési szervezetek
• legfontosabb eszköze: jog – garantálja az oktatást, a nyelvhasználatot
• több országban létezik nyelvtörvény, amely az államnyelv védelmét szolgálja, (Mo-n. 2001ben a gazdasági reklámok & üzletfeliratok esetében)
• 1990-es években felvetődött a nyelvi emberi jogok kérdése à kisebbségek, cigányság, jelnyelvet használók esetében
• legfontosabb helyszínei: család, oktatás à a nyelvi nevelés legfontosabb része a családban zajlik, a családtól veszi át az iskola a nyelvi képzést, itt folytatódik a tudatos, társadalmilag elfogadott anyanyelvi nevelés & itt kezdődik az idegen nyelvi képzés
• felnőttkorban a tömegkommunikáció válik a legfontosabb nyelvi befolyásoló tényezővé
• fontos területek: szaknyelvi fejlesztés, nyelvkorszerűsítés, fordítás, tolmácsolás, helyesírás, beszédművelés, határon túli magyarság nyelvi gondjai
• nem tévesztendő össze a nyelvműveléssel

Haugen értelmezésében nyelvtervezésre akkor van szükség, ha valamilyen társadalmi csoport úgy érzékeli, hogy társadalmi problémái (részben vagy egészben) a nyelvvel kapcsolatosak. Ez a helyzet akkor jön létre, ha a társadalomban egymás mellett létező nyelvi normák összeütközésbe kerülnek egymással.

A normák konfliktusa nagyon sokféle formát ölthet, és nagyon sokféle területen bukkanhat föl. Az iskola és az otthon nyelvi normája ütközik például össze, ha egyes csoportok nem saját nyelvükön, hanem más nyelv vagy nyelvváltozat közvetítésével kénytelenek elsajátítani a tananyagot: magyarországi cigány gyerekek, akik nem magyar anyanyelvűek, de magyar iskolába kell járniuk vagy azok a magyar anyanyelvű gyerekek, akik otthon nem az iskola által megkövetelt sztenderd nyelvváltozatot beszélik szüleikkel.

Normák ütköznek össze, ha egy tudományos közösségben több szó is jelöli ugyanazt a fogalmat, s a közösség tagjai egyértelműbbé szeretnék tenni szaknyelvüket azzal, hogy csökkentik az ugyanazt a fogalmat jelölő szavak számát — ilyenkor el kell dönteniük, hogy a lehetséges változatok közül melyiket részesítsék előnyben. Normák ütköznek akkor is, ha a jogi szövegek szerzői jogi értelemben véve pontosságra törekednek, hogy biztosítsák a szöveg egyértelműségét, a szövegek címzettei viszont szívesebben olvasnák a számukra is fontos tartalmú szövegeket úgy, hogy jogi képzettség nélkül is megértsék őket.

Nyelvpolitika

• feladata: tudatos döntésekkel segíteni az anyanyelv, az esetleges további hazai nyelvek, valamint az idegen nyelvek használatát a zökkenőmentes komm. érdekében
• a nyelvtervezési döntéseket mindig valamilyen nyelvi ideológia mentén hozzák, amelyekkel a kommunikációt kívánják szabályozni

Nyelvstratégia

A nyelvpolitika és a nyelvi tervezés céljainak, konkrét feladatainak, a feladatok végrehajtásának programszerű megfogalmazása