Elválasztás

Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket, amelyek a – forrásnyelvben két (vagy több), a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek, nem tekintjük összetételeknek, ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt, as-piráns, demok-rata, disak-rét, fi-lantróp; inf-láció, inst-ruktor, kataszt-rófa, komp-resszor, kon- tét, obst-rukció, parag-rafics, Miche-langelo, Shakes-peare; stb.

Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon, az ismertebb elő- és utótagok figyelembevételével történő elválasztás, kivált szaktudományi munkákban, szintén elfogadható: fotog-ráffa vagy foto-gráfia, mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp, termosz-tát vagy termo-sztát stb. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani, nemcsak a problémát okozó helyen, kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb.

 

A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei:

a) Az olyan betűszó, amelyben csak mássalhangzó vagy legfel¬jebb egy magánhangzó van, nem választható el: BYSC, MLSZ, SZTK; MTESZ, NOB, ORFK; stb. – A két vagy több magánhangzót tartal¬mazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: NA-T0, OR-FI stb. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell á következő sorba átvinni akkor is, ha a kötőjel nem szótaghatáron áll, de a toldalék tartalmaz magán¬hangzót: ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért stb.

b) A szóösszevonásokat, ha elválasztásukra kényszerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ke-ra-vill, Ofo-tért, Röl-tex; Kö-zér¬ig, Ma-va-dé; stb.

 

Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felis¬merhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is, ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral.

Az összetett szavakat alkotó tagok (alap- és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el, ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg.

Az azonos alakú szavak között több olyan van, amelynek elválasztása kétféle, mert az azonos alakú szópór egyik tagja toldalékos alak, a másik összetett szó: me-gint (= újra), de: meg-int (= figyelmeztet); gépe-lem (ige), de: gép-elem (fn.); stb.

A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el; hogy az egyik szó az első, a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is, épp-úgy, hol-ott, hón-alj, ing-ujj, kül-ügy, még-is, mind-égy, rend-őr; vagy-is, vas-út; Pál ffy; stb. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad, meg-öl, szét-üt stb.

A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek, dél-után, egy-előre, egyszer-egy, elektron-optika, kar-öltve, kis-asszony, külön-élés, leg-alább, leg-erősebb, szak-avatott, tölgy-erdő, ugyan-is, vírus-interferencia, viszont-éladó, zápor-eső; Déssew-ffy, Kis-oroszi, Magyar-atád, Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza; Zala-egérszeg vagy Zalaeger-szeg; stb.

Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-fika; Za-laegerszeg; stb.

Ha az összetett szó egészéhez járul képző, az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri, vas-utas, víg-operai; fel-adat, meg-állás; nagy-atádi; stb.

Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri, vasu-tas; vígope-rai; fela-dal, megál-lás; nagya-tá-di; stb.

Sok olyan idegen szavunk van, amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó, a másik eleme (légtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. Ha a sorvégi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé, az alakulat összetett voltára általábán tekintettel vagyunk, és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm, kilo-gramm, anti-proton, fnter-akció, infra-struktúra, melo-dráma, mikro-klíma, proto-plazma, transz-urán; stb. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb.