A nyelvtörténet forrásai (Nyelvemlékek)

Nyelvemlékek:

Olyan írott szövegek, amelyek segítségével tanulmányozható a nyelv régebbi állapota. Az Ómagyar korból, a honfoglalás utánról vannak csak ilyen emlékeink. A nyelvemlékek két típusa:

1.      Szorvány emlék

2.      Szöveg emlék

        I.            Szorvány emlékek:

Idegen nyelvű, többnyire latin szövegben elszórva előforduló magyar szavak. Pl.: Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből. Ebben a latin nyelvű okiratban 58db magyar szó található, elsősorban a földrajzi nevek. Pl.: Tihon, Bolatin, illetve itt olvasható az első magyar nyelvű mondat töredék is: Feheruuaru Rea Meneh modu utu rea. (=Fehérvárra menő hadi útra.)

Különbségek a mai magyar nyelvi állapotokhoz képest:

-Nem volt minden hangnak megfelelő betűje (v helyett u)

-Nincsenek ékezetes betűk.

-A toldalékok a szavak után, azoktól külön szóként jelentek meg.

-Nincsenek nagy kezdőbetűk.

      II.            Szöveg emlékek:

Hosszabb terjedelmű, teljes egészében magyar nyelvű szöveg .

A halotti beszéd és könyörgés:

 1192-95 között keletkezhetett. Egy latin nyelvű temetési beszédnek a magyarra fordított változata. Pray György fedezte fel a később róla elnevezett Pray kódexben (1770). Kettő részre osztható a szöveg. Egy hosszabb beszéd, egy rövidebb könyörgés. Ez, a temetés alkalmával a szertartást végző pap vagy szerzetes szájából hangzik el. Ennek megfelelően azokra a Bibliai helyekre találunk benne utalást, amelyek a halál problémájához kapcsolódnak: Krisztus halála, feltámadása, a bűnök megváltása. A könyörgés része az a keresztény, litrikus szöveg szó szerint fordítása. Számos retorikai elemet találunk ebben a szövegben pl.: megszólítás, kérdések, figura etimologica (Szótőismétlés) „Halálnak halálával halsz!”

Ómagyar Mária Siralom:

 A legkorábbi, ismert, magyar nyelvű vers. 1922-ben fedezték fel a Leweni Egyetem könyvtárában található kódexben. 1300 körül keletkezhetett. Egy latin nyelvű vers fordítása. Műfaja: Mária-Himnusz. Olyan vers, amelynek főszereplője Szűz Mária. Az események középpontjában Jézus Krisztus kereszthalála áll, amelyet az anya szemszögéből látunk. Ennek célja az, hogy az olvasó azonosuljon az anya és Jézus szenvedéseivel, átérezze azt. A szöveg a kódexben nem verses formában olvasható. A másik szembetűnő jellemző hogy a vers másik felét szinte olvashatatlanná tették, ennek magyarázata az lehet hogy nem értették. Feltehető a kérdés, hogy valóban ez-e a legelső magyar nyelvű vers. A tudósok biztosak benne hogy nem, akár több száz évvel korábban is íródhattak már magyar nyelvű költemények, csak ezek nem maradtak fenn. A legfőbb érv mind emellett, hogy ez a vers „annyira jó” hogy nem lehet előzmények nélküli:

-Fejlett rímek vannak benne (páros, bokor, fél rímek)

-Alliteráció található benne, amikor azonos kezdőbetűjű szavak követik egymást.(Virágnak virága, Világnak világa, Keserűen kínzatul)

-Retorikai eszközök: Kérdés, megszólítás, felkiáltás