Hirdetés

Az őskor művészete – I. rész

32 perc olvasás
Az őskor művészete – I. rész

Mezinben, ahol mamutvadászok tábora állt, rengeteg csontra vagy elefántcsontra vésett absztrakt díszítményt találtak. Sokszor ékesítenek velük mamutagyarból készült karpereceket. A legegyszerűbbeken ferde, párhuzamos vonalkázás van. Ha az asszonyok több karkötőt hordtak, két egymás melletti, ellentétes irányba vonalkázott karperec tört mintát adott. Később ez a minta egy karperecen jelent meg. A tükörképszerűen egymás mellé kerülő cikcakk-vonalak a hegyesszögeknél találkoznak és keresztezik egymást, az alapnál pedig rombusz alakul ki. Majd egy középponti rombuszból két hosszú, szigorúan párhuzamos cikcakk-sor indul ki. A fejlődés egyes fázisait jól követhetjük az egészben vagy töredékeikben megmaradt karpereceken. Azután eljön az a – Pittard professzor kifejezésével – „szerencsés nap”, amikor az egyik mezini művész a cikcakk-vonalat nem a karperec tengelye mentén, hanem arra merőlegesen helyezi el. Három-négy alkot egy ismétlődő motívumot. Egy következő karperecen a cikcakk-motívumok elfordítva állnak – és ebben a pillanatban következik be a csodatévő véletlen, a véletlen, amely oly sokszor sietett az ember segítségére. Egy felékszerezett mezini asszony csuklóján, amelyen két cikcakk-vonallal díszített karperec volt, hirtelen új, csodálatos geometriai ékítmény jelenik meg, egy rendkívül szépen megmunkált, minden naturalizmustól mentes meanderminta. Ez a díszítmény egy 60 mm széles pompás karperecen, az elefántcsont-művészet mesterművén maradt fenn számunkra.

Hirdetés

Még mindig Mezinben, egy mamut két állkapocs- és egy lapockacsontján csodálatra méltó, vörös festékkel készült rajz látható, többsornyi egymás fölött elhelyezkedő cikcakk-vonal. Ezek a kisszámú festett csontok közül való leletek rávilágítanak a vésés és a festészet közötti szoros kapcsolatra.

Az őskori művészet eltűnt, amint a vadászat megszűnt mint uralkodó létfenntartási forma. Az utolsó jégkorszaknak, a Würm eljegesedésnek nagy hatása volt az 50. és 10. évezred közötti életre. A nagy sarki gleccserek dél felé terjeszkedtek, és egészen Eurázsia hatalmas síkságainak széléig értek. Ezeket a gleccserek körülzárták, mivel a jég délről is előrenyomult, az ázsiai hegyláncoktól egészen az Alpokig. Óriási szerencse volt az eurázsiai vadászok számára, hogy a gleccsertömegek között mindig szabadon maradt az átjárás a Bajkál-tótól az Atlanti-óceánig. Ezen a füves tundrával és – különálló szigetekként – erdei fenyővel, nyírrel, borókával fedett jégmentes területen számos állatfaj gyorsan elszaporodott. Némelyek mindenütt megjelentek, mint a ló vagy a kőszáli kecske, mások csak meghatározott ökológiai térségekben, mint a nagy barlangi medve – amely a Neander-völgyi emberrel együtt tűnik fel – később pedig a bölény- és rénszarvascsordák kíséretében a mamut és a gyapjas orrszarvú. Ezek az állatok a vadászok művészetének kedvenc témái lettek. Az északi Pireneusok kultikus barlangjaiban a ló 727-szerjelenik meg, ami az összes állatábrázolás 35%-a. A bölényt ugyanilyen gyakran ábrázolták, a mamut részesedése 12%, a kőszáli kecskéé 8%. A rénszarvast, amelynek húsa kedvelt táplálék volt, csak ritkán karcolták vagy festették a falakra. Breuil abbénak meggyőző magyarázata van erre: a rénszarvas sűrűn előfordult, és ezért közönségesnek számított, ráadásul könnyű volt a vadászata, így elejtéséhez nem kellett a mágia eszközeihez nyúlni.

Az éghajlat zordsága arra késztette az embert, hogy oltalmat nyújtó lakóhelyet keressen. A nyugati terület, számtalan barlanggal átszőtt mészkőfennsíkjaival és oltalmazó sziklaereszekben bővelkedő meredek hegyoldalaival különösen alkalmasnak tűnhetett a megtelepedésre. A lakóhelyként szolgáló barlangok mellett voltak olyanok is, amelyeket kultikus célokra tartottak fenn. Ezekben bontakozott ki az őskori művészet. El Castillo, Altamira, Niaux, Montespan, Tuc d’Audoubert, Les Trois Fréres, Cabrerets, Cougnac, Lascaux, Rouffignac, Font de Gaume vagy Les Combarelles barlangjai a legnevezetesebbek e pompásan kidíszített kultikus helyek közül.

lascauxA lascaux-i barlang egyik sziklafestménye (őstulkok, lovak, szarvasok az ún. bikák rotundájában). Ezeken a műveken egy hosszú fejlődési folzamat éri el tetőfokát.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!