Hirdetés

Az ókori kelet művészete – Egyiptom – II. rész

27 perc olvasás

A tétel első része: Az ókori kelet művészete – Egyiptom – I. rész

Hirdetés

Az Óbirodalom emlékei

Szakkara: síregyüttes. A III. dinasztia egyik fáraója, Dzsószer építtette. Tervezője, Imhotep az első névszerint ismert építész. A fallal körülvett, s kápolnákkal, halotti templommal kiegészülő sírkerület legjelentősebb építménye a kb. 60 m magas, hatlépcsős piramis.

A helyén eredetileg hatalmas masztabát kezdtek építeni, az növekedett állandó nagyobbítással először négy-, majd később hatlépcsős piramissá. Ez volt az ókori Egyiptom első nagyszabású kőépítménye. A falazásán megfigyelhető, hogy munka közben hogyan szereztek egyre nagyobb jártasságot a kőépítés technikájában.

A sírkerület épületein az utánzó formálás számos példájával találkozunk. Legérdekesebb az ún. déli sír homlokzata, amelyen a falsík egy szakaszát úgy faragták meg, mintha gyékénykötegekből lenne összerakva s az álajtó fölé szemöldökként odafaragták a felgöngyölt gyékényszőnyeget.

 

Gizeh: piramisegyüttes. A líbiai sivatag határán fekvő sírváros a IV. dinasztia idején épült. Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók piramisain és a hozzájuk tartozó halotti templomokon kívül a királyi család tagjainak s a birodalom vezető embereinek a masztabái kerültek ide.

Hirdetés

Az együttes leghatalmasabb építménye a Kheopsz piramis. Az oldalaival a fő égtájakra pontosan beállított, szabályos kőgúla oldalhossza 230 m, az eredeti magassága 146,5 m.

A méretek érzékeltetésére érdemes megjegyezni, hogy az építéshez megközelítően 2,3 millió, darabonként kb. 35 tonnás kőtömböt használtak fel. Ennek nagyobb részét a helyszínen termelték ki, csak a burkolathoz szállították távolabbi bányákból a gránitot és finomabb szemcséjű mészkövet. Egy görög történetíró feljegyzése szerint az óriási munka 30 évig tartott, s minden évben 3 hónapon át – az áradás idején – 100 000 ember dolgozott rajta. Ekkora tömeg foglalkoztatása minden részletében előre rögzített tervet s kitűnő szervezést követelt.

A Kheopsz piramis a tömegével ható, majdnem teljesen tömör kőépítmény. A teljes térfogata több mint 2,5 millió m3, s ennek csupán 1250-ed része, összesen 2000 m3 a belső tér. Három helyisége van: a talajszint alatt 20 m-es mélységben a sziklába vágott sírkamra, fölötte az ún. „Királynő kamrája”, s még magasabban a királysír tere. Ez utóbbi megközelítően 5 X 10 m-es alapterületű, 6 m magas, gránittal burkolt helyiség. Síkmennyezetét szellemesen kialakított üreges teherhárító szerkezet védi a ránehezedő roppant kőtömeg nyomása ellen.

 A sírkamrákhoz a rejtett bejárat mögött szétágazó lejtős folyosók vezetnek. Közülük a felső a királysír előtt 46 m hosszú, 8,5 m magas galériává tágul. A kivitelezés technikai színvonalára jellemző, hogy a királysír burkolatán a gránittömbök s a galéria falain a mészkőtömbök illeszkedése még ma, az építés után négy és fél évezreddel is tökéletesen hézagmentes.

A gizehi együttes templomai közül a legjobb állapotban Khephrén halotti temploma maradt fenn. Két részből áll: az ún. völgy-templomból a Nílus-partján és feljebb, a piramis mellett épült tulajdonképpeni halotti templomból. A kettőt hosszan elnyúló, zárt folyosó kapcsolja egymáshoz. Téralakítás szempontjából legjellemzőbb részük a fordított T alaprajzú, többhajós pillércsarnok.

Hirdetés

Rahotep királyi herceg, hadvezér és Héliupolisz papja feleségével, Nofret hercegnővel (Kairó, Egyiptomi Múzeum). A kor művészetének ábrázolási szabályai szerint a férfi és a nő testszíne eltérő. A herceg vörösesbarna bőre élénk kontrasztban áll a lakosztályában élő előkelő nő halvány bőrszínével. A férfi és a nő ellentétes és egymást kiegészítő vonásaira épülő szobrok a lV. dinasztia idején jelennek meg.

 

A Középbirodalom emlékei

Beni-Hasszán: sziklasírok. A XI-XII. dinasztia idejéből származó sírokat a Nílus-part meredek sziklafalába vágták, kb. 20 m-rel a folyó szintje fölött. A tartomány kormányzói s előkelői temetkeztek itt. A sírok főhelyisége a rendszerint két-két oszloppal tagolt, háromhajós halotti kápolna, mely – a homlokzatán két oszloppal kialakított – portikusszerű előtérből nyílik. A mélyebben fekvő sírkamrához a kápolnából visz le függőleges akna. A beni-hasszáni sírokra jellemző a kannelurázott törzsű protodór oszlopok alkalmazása.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!