Hirdetés

Az égei és a görög művészet – antik művészet – II. rész

48 perc olvasás

atszelek

 

Délasz: lakóházak. A Küklasz-szigetcsoport alig 2 km hosszú, 600 m széles, kopár szigete, Apollón és Artemisz mondabeli szülőhelye, a görögség egyik legjelentősebb vallási, majd egyre inkább politikai és gazdasági központjává vált. Fénykorát az i. e. III-II. században élte. A sziget nyugati partján fekvő, a zarándokokat is fogadó kikötőtől oszlopcsarnokokkal szegélyezett út vezetett a nagyszámú szentéllyel beépült szent kerülethez. Ettől északra vallásos és kereskedő társaságok székházai és birkózó-terek, palaiszfrák kísérték a szent utat. Délre a Künthosz-hegy oldalán keleti istenségek templomai sorakoztak, csúcsán Zeusz és Athéné szentélye állt. A hegy nyugati lejtőjétől a kikötőig a színház körül települt lakónegyed húzódott.

Hirdetés

A hellénizmus építészetének vívmányait az i. e. I. századtól a fennhatóságuk alá került görög területekről a rómaiak veszik át és fejlesztik tovább.

 

 

A görög építészet emlékeinek feltárása

A görög építészet alkotásai a római császárkor végén és a népvándorlás évszázadaiban barbár rombolásoknak, majd az időjárás viszontagságainak és főként a földrengéseknek estek áldozatul. Az emlékek a középkorban és az újkor kezdetén jobbára az antik írók leírásaiból voltak ismertek. A XVI-XVII. században utazók beszámolói, vázlatai adtak hírt a nagyrészt török fennhatóság alatt álló területek ókori építményeiről. Kutatásuk és feltárásuk a XVIII. század közepén indult meg.

Az első ásatásokat és felméréseket Athénben, majd Kis-Ázsiában Stuart és Revett angol építészek végezték és ismertették rézmetszetekkel illusztrált, terjedelmes munkáikban. A további feltáró munka a XIX. század első felében német, angol és olasz kutatók nevéhez fűződik. 1811-ben az aiginai és phigaliai templomokat, 1822-ben pedig a szicíliai Szelinusz archaikus templom-együttesét tárták fel.

A görög anyaországban a XIX. század második negyedében vettek nagyobb lendületet a kutatások, miután Görögország felszabadult a török uralom alól. Eredményei a német Ludwig Rosz nevéhez is fűződnek, aki többek között közreműködött ai aihéni Akropoliszon a Niké Apterosz templom feltárásában és újjáépítésében. A század derekán az angol, német, osztrák és amerikai régészeti intézetek munkálatai közül az angol Charles Newton ásatásai vezettek kimagasló eredményekre, aki 1857-ben a halikamasszoszi Mausszoleumot tárta fel.

Hirdetés

A század végén és a XX. században a német Alexander Conze és Wilhelm Dörpfeld Pergamonban. Ernst Curtius, Adolf Furtwángler és Dörpfeld Olümpiában, a francia régészek Delphoiban végeztek jelentős ásatásokat. Ez utóbbi két helyen a feltárások napjainkban is folytatódnak.

 

 

A görög építészet jelentősége

A görögség rakja le az európai kultúra, ezen belül az európai építészet alapjait. Az ókori kelet és az égei kultúra építészetének egyes elemeit felhasználva templomaival új monumentális építészetet hoz létre, és ezt a legmagasabb művészi színvonalra fejleszti.

A templomokon kristályosodnak ki a görög építészet jellegzetességei: az égei megaronból árnyékadó, oszlopsoros tornácok hozzáadásával kialakuló, téglalap alaprajzú, vagy pedig kör alaprajzba foglalt, egyszerű tér-együttes; a támaszgerendás, síkmennyezetes felépítés; a lépcsős alépítményre helyezett, oszlopsorokkal határolt, oromzatos nyeregtetővel lefedett, tömbszerű, zárt tömeg. A templomokon alakulnak ki a támaszgerendás szerkezeti rendszer művészi megfogalmazásaként az oszloprendek formái és harmonikus arányai. Ezek határozzák meg az épületek megjelenését a legapróbb részletekig.

A klasszikus kor, majd a hellenizmus megteremti a templomokkal azonos művészi igényességű közösségi épületek: színházak, oszlopcsarnokok, tanácsházak, sportlétesítmények alaprajzának és felépítésének megoldásait, az oszlop- és homlokzatrendszereket.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!