Hirdetés

Az antik Róma – Az etrusz művészet és Róma művészete a Iulius- Claudius-dinasztia kihalásáig (i. sz. 68) – III. rész

46 perc olvasás
photo of Colosseum during golden hour

A császárok nemcsak Rómát szépítették, hanem az első provinciák romanizálásához is hozzájárultak, és mindenfelé középületeket és emlékműveket emeltettek. Róma legelső provinciájának, Hispániának Tarragona nevű városában például egy Augustusnak szentelt márványtemplomot állítottak. Galliában, a római birodalom második, Alpokon túli tartományában ma is több császárkori műemlék látható. Ezek közül a legfontosabb kétségtelenül a lugdunumi (ma Lyon) Róma-oltár volt, egy hatalmas, virágfüzérekkel és ökörkoponyákkal díszített márványemelvény. A római hódítás előtt a gall törzsek főnökei évenként összegyűltek a mai Lyonban. Az óvatos latinok nem kényszeríttették új alattvalóikat e szokás feladására, de a kelta istenek kultuszát a római istenekével helyettesítették néhány provinciában.

Hirdetés

Lyonhoz közel, Vienne-ben és délebbre, Nimes-ben (Nemausus) két meglepően jó állapotban lévő templom maradt fenn. Mindkettőt Róma és Augustus numenének szentelték, így frízükön nincsenek konkrét utalások, díszítésük pusztán növényi motívumokból épül fel. Emelvényen, pódiumon állnak, mint a köztársasági kor római templomai. Tágas előcsarnokuk a római Fortuna Virilis-temploméra emlékeztet. Cellájuk mögött hátsó helyiség és oszlopsor nincs, és ez az elem hiányzik a Fortuna Virilis-templomból is.

Rómában hatalmas sírokat is emeltek. A Porta San Paolo mellett áll az a márványból épült piramis, amelynek egyik oldalán egy bizonyos Caius Cestius praetorhoz és tribunushoz szóló ajánlás olvasható. Caius Cestius piramisa tanúsítja, hogy a korai császárkorban Róma vonzódott a Ptolemaioszok Egyiptomához, bár a piramisba temetkezés nem lett népszerű a rómaiak körében. Augustusnak és családtagjainak a hamvait például egy kerek épület őrizte a Mars-mezőn. Az Augustus-mauzóleum egykori képe alapvetően módosult, mivel tágas belső kamráját a pápák koncertteremmé alakították át. Kívülről hatalmas kúpszerű építmény volt, amelyet földhányás borított, beültetve ciprusokkal, tetején pedig a császár szobrát helyezték el.

Hasonló jellegű torony ma is áll a Via Appián, Róma falain kívül. Felirata szerint Crassus triumvir menyének, Caecilia Metellának, Augustus egyik kortársának sírja volt. A hengeres építmény egy kis boltozott kamrájában volt elhelyezve a szarkofág. A tornyot a Colonnák a középkorban erődként használták. De nemcsak a nagy patríciusok építtettek maguknak fényes mauzóleumokat, hanem az egyszerű polgárok, sőt, még a kézművesek is. Jó példa erre Eurysaces péknek az i. e. I. század végén emelt monumentális sírja, amelynek nagy, kerek nyílásai a kemence szájára emlékeztetnek, felső domborműszalagja pedig a pékmesterség jeleneteit ábrázolja.

A római lakóház a császárkor idején is megőrizte a hagyományos atriumot. Míg a görög lakóház udvar köré épült (ilyenek voltak Délosz és Priéné házai is), a római lakóház központi eleme az atrium maradt. Az atrium fedett terem, amelynek egyetlen nyílása a tetőn található compluvium volt. Ezen keresztül kapta a fényt, és ez gyűjtötte össze az esővizet, amelyet az alatta kialakított, kis mélységű ciszterna (impluvium) raktározott.

Hirdetés

A római lakóház, amely eleinte alig volt több mint az atrium egyetlen, mindenki számára közös, minden tevékenységre szolgáló helyisége, később egyre növelte szobáinak számát. Először az atriumhoz kapcsolódtak a szobák mind a négy oldalról, aztán a ház egy második atriummal és az ahhoz épített helyiségekkel bővült, és mindehhez gyakran még egy hátsó oszlopcsarnokos udvar és kert is járult. A római lakóház típusában – ha meg is őrizte az atriumot – az udvar és az oszlopcsarnokok megjelenésével szintén jelentkeztek görög elemek. Udvara volt a Palatinuson már annak a hagyományosan Livia házának nevezett épületnek is, amely a császári család valamelyik fontos személyiségének, talán magának Augustusnak, esetleg Germanicusnak szolgált lakhelyül, és amelyet később tiszteletből nem bontottak le, hanem belefoglalták az újabb épületekbe. Sok pompeji házban egymás mellett jelent meg a két elem: egy kis előtér (vestibulum) a hagyományos római atriumba vezet, hátrébb viszont oszlopcsarnokos, görög udvar található. Az atriumból nyíló kisebb helyiség, a tablinum és a rendszerint mellette lévő étkezőhelyiség, a triclínium falait díszítették: kaphattak márványborítást, de gyakoribb volt az olcsóbb, festett stukkóbevonat.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!