Hirdetés

Az antik róma – A Flaviusoktól a késő római művészetig III. rész

46 perc olvasás
Az antik róma – A Flaviusoktól a késő római művészetig III. rész

A ma is meglévő római amfiteátrumok közül kétségtelenül a pompeji a legrégibb. Építési felirata látványosságok bemutatására szolgáló helyként (spectacula) említi. A feliratok mellett a gladiátorviadalok jeleneteit ábrázoló pompeji freskók is nyilvánvalóvá teszik, hogy a lakosság érdeklődött az amfiteátrum rendezvényei iránt. Tudunk olyan bőkezű római főemberekről is, akik pompeji nyaralásuk idején játékokat és mulatságokat rendeztek az amfiteátrumban, és ezekre meghívták a város lakosságát. Az ilyen játékoknak persze semmi közük sem volt a görögök versenyjátékaihoz. A közönség a vérontást, a viador megölését jutalmazta a leglelkesebb tapssal. A gladiátorviadalok minden bizonnyal az etruszkok és az italikus népek halotti játékaiból fejlődtek ki.

Hirdetés

Spanyolországban ma is állnak a tarragonai amfiteátrum egyes részei. Italica, Mérida és Toledo amfiteátrumai elpusztultak, de ellipszis alakú körvonaluk még kivehető. A pannóniai Aquincumban katonai és polgárvárosi amfiteátrum is volt: romjaik ma is láthatók.

A római birodalom fontosabb városainak többségében az amfrteátrumon kívül színházat is építettek. Így például a galliai Orange-ban, a kis-ázsiai Aszpendoszban, a szíriai Boszrában, az algériai Timgadban, a hispániai Méridában, Rondában és Saguntóban jó állapotban maradt fenn a színház.

A római város másik nagyon fontos eleme volt a közfürdő (thermae), amelyre jó példa a tökéletesen megőrződött pompeji vagy a timgadi. Fürdők persze a városokon kívül is épültek, a birodalom szinte minden olyan pontján, ahol hévizet (aquae calidae) találtak. Ilyen gyógyfürdők még Ázsiában és Britanniában is voltak; az angliai Bath mai fürdőiben például római thermák romjai is láthatók.

A városoktól kissé eltérő típust képviseltek a légiók megerősített táborai, amelyek azonban szintén kötött urbanisztikai elvek szerint épültek. Fulvius Nobilior már a köztársaság korában olyan tervek szerint építette fel a hispániai Numantia mellett katonai táborait, mint amilyeneket a császárkorban is követtek. A körlet többé-kevésbé négyzet alakú volt, a katonák szálláshelyei utcákat alkottak, míg a magasabb rangú tisztek nagyobb helyiségekkel rendelkeztek a parancsnoki épületben (praetorium). Ilyen megerősített táborokat később csak a birodalom határain építettek. Hispániában például Vespasianus idején, az egész félszigeten egyetlen légió állomásozott, mégpedig Leónban. A hadsereget a fenyegetettebb pontokon osztották szét, a Dunánál, Britanniában és Kelet sivatagos határain. Afrika lakói ugyan legnagyobbrészt római telepesek voltak, és hűségükhöz nem férhetett kétség, itt mégis szükség volt a légiókra, hogy óvják a területet a délebbre élő berberektől, akik vakmerő portyáikkal gyakran pusztították a gyarmatosított vidékeket.

Hirdetés

A Lambaesisben (ma Lambese) létesített táborban a III. császári légió állomásozott, és védte Mauretániának ezt a vidékét. A tábornak iskolája és fürdője is volt. A két fő utcát szegélyező árkádok alatt alakították ki a szakaszok vagy a századok katonáinak hálóhelyét. A tábor kormányzójának szállása, a praetorium földszintje teljesen nyitott volt; a nagy ívekkel határolt fedett tér lehetett a veteránok gyülekezőhelye. Valószínűleg az emeleten laktak a tisztek (centuriók) és családtagjaik is. Közelében épp azért alapították Thamugadit, hogy a légió nős közkatonái odavihessék családjukat. Hamarosan azonban Thamugadi is távolinak tűnt, és a lambaesisi tábor közvetlen közelében is létrejött egy szabályos település.

A Germániában állomásozó légiók megerősített táborainak is találhatók maradványai, sőt, a Salzburg mellettit sikerült tökéletesen rekonstruálni. Árok vette körül, és kapuja mindkét oldalán egy-egy császárszobor állt. A légióknak megvoltak a maguk művészei; legszívesebben diadalemlékeket emeltek, sírköveket faragtak. A katonaszobrászok és építészek művészeti szempontból legjelentősebb alkotása a dobrudzsai Adamklissi mellett 1837-ben feltárt diadalemlék. A nagyszabású körépítmény frízén féloszlopok és metopék váltakoztak. Kúpos tetejének a csúcsán oszlopra függesztett zsákmányolt fegyverek hatalmas szoborképe (tropaeum) állt. Az építmény körül megtalálták a talapzat jó néhány lehullott metopéját is.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!