Hirdetés

Az antik róma – A Flaviusoktól a késő római művészetig III. rész

46 perc olvasás
Az antik róma – A Flaviusoktól a késő római művészetig III. rész

Afrika egykor római területein gyakoriak a vízvezetékek, hiszen a vízhiány e tartományok telepeseinek fő gondja volt. Itt a téli csapadékot víztárolókban gyűjtötték össze, majd a vizet lejtős csatornarendszeren keresztül vezették tovább. Napjaink algériai és tunéziai földművesei felújítják a rómaiaktól örökölt rendszereket: megemelik a víztárolók falát, és kitisztítják a lankás völgyek oldalában futó vezetékeket.

Hirdetés

A városkapuk két oldalán, a tartományokban éppen úgy, mint Rómában, védőbástyák álltak. Ezeket is vallásos tisztelettel övezték: helyüket különleges szertartásokkal jelölték ki a pomeriumon, vagyis a városhatár vonalán.

Egyes stratégiai jelentőségű településeken a falak kapuépítményei kolosszális méretűek voltak. Trierben (Augusta Treverorum) például a Porta Nigra (Fekete Kapu) három egymásra helyezett árkádsora szinte elnyomja a falai mellé épített román stílusú katedrálist. Spanyolországban is sok város őrzi a római kori falak kapuit, amelyeket a középkorban gyakran átalakítottak. A falakba néhol szögletes vagy kerek tornyokat építettek be. Ilyen a spanyolországi Lugo ma is teljesen ép falgyűrűje. Hosszú falszakaszok találhatók még más spanyol városokban is, így Tarragonában, Leónban, Avilában, Toledóban, Méridában és Córdobában.

A római birodalom városai általában azt az italikus népektől örökölt urbanisztikai modellt követték, amelynek leglényegesebb eleme az egymást derékszögben keresztező két főútvonal, a cardo és a decumauus volt. A típus a terep adottságaitól függően többé vagy kevésbé módosulhatott, és gyakran torzította el a település későbbi terjeszkedése. Ennek ellenére a két tengelyt ma is csaknem mindig fel lehet ismerni a római eredetű városokban. Metszéspontjukon alakították ki a fórumot, azt a nagy, gyakran árkádos, üzletekkel körülvett teret, ahol a bazilika és a főtemplom, a capitoliumi triász szentélye is helyet kapott. A kisvárosi fórumok közül leginkább a pompejit ismerjük. A Pompejit sújtó természeti katasztrófa idején a négyszögletes tér oszlopait éppen cserélték; egyik felén már márványoszlopokat találunk, másutt még a régi, stukkóbevonatos téglaoszlopok állnak. A pompeji fórum egyik végében még látni a város főtemplomának magas alépítményét (podiurry és rajta néhány oszlopot. Kétoldalt egy-egy diadalíven át lehetett belépni a monumentális térre. Márványdíszeiktől megfosztva ugyan, de ezek a diadalívek ma is állnak.

Az afrikai Thamugadit (ma Timgad) Traianus alapította a II. század kezdetén. Ebben, a Pompeji után talán legjobban megőrzött római kori városegyüttesben oszlopcsarnokos fórumot találunk, szökőkutakkal és nyilvános illemhelyekkel. A tér egyik végét itt is a település fő temploma foglalja el, és nem hiányzik az alapító császár, Traianus diadalíve sem. A fórum templomán kívül a római városokban más istenségeknek is szenteltek templomokat; Pompejiben például volt Apollo-, Ízisz-, Mercurius- és Aesculapius-templom. De a magas pódiumon álló, helyben fejtett kövekből épített, általában dór, néha kezdetleges korinthoszi stílusú templom nem hiányozhatott az olyan kis falusi településekből sem, mint például a spanyolországi Vich, amelynek neve (vicus: falu, házsor) is utal arra, hogy az országutat szegélyező épületekből alakult ki.

Hirdetés

A mellékutcák párhuzamosak voltak a cardóval vagy a decumanusszal, a háztömbök így sakktáblaszerűen rendeződtek el. A katonai táborok is négyzethálós elrendezésűek voltak, és alaprajzukat örökölték a belőlük kialakult városok, például a spanyolországi León, vagy mindazok az angliai helységek, amelyek nevében megtalálható „a chester vagy cester elem, a latin castra, „tábor továbbfejlődése. E települések római kori, katonai eredete a mai utcahálózatban is tükröződik.

Az amfiteátrum a római birodalom vidéki városainak is elengedhetetlen tartozéka volt. Az egykori afrikai tartományok területén ott is találunk hatalmas, romos amfiteátrumokat, ahol ma már nyoma sincs a valamikor körülöttük emelkedő városoknak. A Provence-ban fennmaradt két amfiteátrum, a nimes-i és az arles-i, árkádos homlokzatukkal a Flaviusok Colosseumának kisebb másai. Hasonló amfiteátrum található Veronában, az isztriai Pulában vagy a tunéziai El-Djemben. Az i. e. I. századból származó pompeji amfiteátrumot a városfal egyik szögletében építették fel, s arénáját a földbe mélyítették.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!