John Dalton (1766-1844)

A biner vegyületekben az elemek súlyviszonyaival egyenlők, vagyis ha megvizsgáljuk a különböző vegyületek mennyiségi összetételét, megállapíthatjuk az atomok viszonylagos súlyát, amit Dalton atomsúlynak nevezett el. Ehhez csak az kell, hogy valamely elem atomsúlyát egységnek válasszuk. Dalton a legkönnyebb elem, a hidrogén atomsúlyát vette egységül és ehhez viszonyította a többi elem atomsúlyát. Említett munkájában már egy atomsúlytáblázatot is közöl. Ugyanebben a könyvében vezet be egy új jelölésmódot is, a vegyjelek és a képletek őseit.

Íme néhány elem és vegyület atomsúlya Dalton szerint:

• elemek:
  • oxigén 6,5
  • hidrogén 1
  • szén 5
  • nitrogén 5

   

• biner vegyületek:
  • víz 7,5
  • szénmonoxid 11,5
  • olajszerű gáz 6
  • ammónia 6

   

• terner vegyületek:
  • szénsav 18
  • mocsárgáz 7
  • salétromsav 18

Táblázatában nagyon sok a tévedés. Az atomsúlyok tényleges értékei: oxigén 16, szén 12, nitrogén 14. Ezeknek a nagy eltéréseknek az oka az analízisek pontatlanságán kívül az is, hogy Daltonnak nem állt módjában megállapítani, melyik vegyület biner és melyik nem. Így például a vizet, amelynek „atomja” egy oxigén és egy hidrogénatomból áll biner vegyületnek tekintette. Ha tudta volna, hogy a valóságban ez terner vegyület, vagyis hogy a vízmolekulában egy oxigénatomhoz két hidrogénatom kapcsolódik, az oxigén atomsúlyára 13-at kapott volna, a szénére pedig tízet, ami már sokkal közelebb áll a valósághoz.

Hasonlóképpen biner vegyületnek tekinti Dalton az ammóniát is, holott az a valóságban kvaterner. Ezt figyelembe véve, a nitrogén atomsúlyára már nem 5 jön ki, hanem 15, ami szintén közel áll a tényleges 14-hez.

Dalton munkássága forradalmi jelentőségű volt a kémia fejlődése szempontjából. A kémiai atomelmélet felállítása, az atomsúly fogalmának bevezetése, a racionális kémiai jelölésmód alapjainak lefektetése új korszakot nyitott meg a kémia történetében.

Dalton nézetei azonban heves ellenállásba ütköztek. a többszörös súlyviszonyok törvényét élesen támadta Berthollet, atomelméletének helyességét kétségbe vonta Davy és még sokan mások. Éppen ezért évtizedekbe telt, amíg az új atomelmélet diadalmaskodott. Mivel az időközben felfedezett tények és kémiai törvények mind mellette szóltak, ez végül is eldöntötte a harc kimenetelét.

A Dalton atomelmélete körüli harcok hevességének az a magyarázata, hogy az elmélet jelentősége túlnőtt a kémia határain. Az atomista elképzelések hívei és ellenfelei közti több mint 2000 éves harcnak volt ez tulajdonképpen a folytatása, így hát lényegében e kérdésben a materializmus és az idealizmus csapott össze.

Dalton megállapította az első atomsúlyokat, de láttuk, hogy ezek távol álltak a valóságtól. Körülbelül fél évszázad fáradságos kísérleti munkájára volt szükség ahhoz, hogy az akkor ismert elemek túlnyomó többségének helyes atomsúlyát meghatározzák.