A nemfémes elemek és egymással képzett vegyületeik

2H₂O = O₂+4H +4e^–

(anódfolyamat)

Víz (H₂O) A tiszta víz színtelen, szagtalan, ízetlen folyadék. A természetben légnemű, folyadék és szilárd állapotban is előfordul. A víz dipólusmolekulából álló vegyület. A víz jellegzetes tulajdonságai: olvadás és forráspontja lényegesen magasabb, sűrűsége nagyobb, mint a hidrogén vegyületeké. Víz sűrűsége +4°C-on a legnagyobb, fagyáskor 0°C-on sűrűsége csökken, térfogata megnő. A víz a leggyakoribb poláris oldószer, oldja a savakat, bázisokat és a sókat.

Kén (S) A kén sárga színű anyag. Molekularácsos kristályát nyolcatomos (S₈) molekulák alkotják, amelyekben a kénatomokat kovalens kötések kapcsolják össze. A kén olvadás pontja viszonylag alacsony, keménysége kicsi. A kén vízben oldhatatlan, apoláris oldószerekben oldódik. Szilárd halmazállapotú, mérgező anyag. Reakcióba lép fémekkel (szulfidokat képez) és nem fémekkel is. Képes kétszeres negatív ion képzésre, ez az ún. Szulfition.

Kéndioxid (SO₂) A kéndioxid színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, a savas esőkért felelős, növényekre káros, vizek kémhatását savassá teszi. Használják fertőtlenítőként. Ipari szennyezőanyagként kerül a légtérbe.

Kénsav (H₂SO₄) A kénsav színtelen, szúrós szagú, maró hatású folyadék. Vizes oldata erősen savas kémhatású. Oldja a negatív standard potenciálú fémeket hidrogéngáz fejlődése közben:

H₂SO₄+Ca = CaSO₄+H₂

A tömény kénsav néhány fémet passzivizál (Fe). Előállítása elemi kénből történik:

S+O₂ =SO₂

A nitrogéncsoport nemfémes elemei és vegyületei

Iont nem képeznek, kovalens kötésű molekulákat hoznak létre. Biológiailag rendkívül jelentős elemek, ugyanis a nitrogén építőeleme a nukleinsavaknak és fehérjéknek. A foszfor 50%-ban a nukleinsavakban illetve a csontok felépítésében van jelen. Körforgásban vannak a természetben. A növények számára rendkívül fontosak, a talaj nitrogén és foszfor tartalmát trágyázással folyamatosan pótolni kell.

Nitrogén (N₂) A nitrogén kétatomos molekulát alkot, benne háromszoros kötéssel. A nitrogén a levegő 70-80%-át alkotja. Színtelen, szagtalan, alacsony forráspontú gáz, vízben alig oldódik. A nitrogén nem reakcióképes, ún. inert gáz. Megfelelő körülmények között az oxigénnel reakcióba lép:

N₂+O₂ =  2NO

Megfelelő körülmények között a hidrogénnel is reakcióba lép, ammónia képzése közben:

N₂+3H₂ = 2NH₃

A levegő cseppfolyósításával állítják elő. Ammónia és salétromsav előállítására használják.

Ammónia (NH₃) Az ammónia a természetben nem fordul elő. Színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz, vízben jól oldódik, vízzel ammónium-hidroxidot képez:

NH₃+H₂O = NH₄OH

Proton megkötésére képes, tehát bázis. Savakkal reakcióba lép só képzés közben:

NH₃+HCl = NH₄Cl

Előállítása szintézissel történik: elemeiből állítják elő (lásd a nitrogénnél), exoterm folyamat. Salétromsav gyártására illetve műtrágyázásra használják.

Salétromsav (HNO₃) A salétromsav színtelen szúrós szagú folyadék. Fény hatására bomlik. Vizes oldata erősen savas kénhatású, ugyanis a víznek protont ad át. A tömény salétromsav oldat 68%-os. Bázisokkal sót képez. A híg salétromsav csak a negatív standard potenciájú fémeket oldja fel. A tömény salétromsav oldja a pozitív standard potenciájú fémeket is. Műtrágya, robbanószer és festékek előállítására használják.

A széncsoport nemfémes elemei és vegyületei

Az elemi szén többféle allotróp módosulatban fordul elő a természetben, például gyémánt és grafit formájában. Az elemi módosulatok kristályrácsa különböző: a gyémánté atomrács, a grafité úgynevezett réteg rácsos, amely mutatja az atomrács, a fémrács és a molekularács tulajdonságait is.

• Gyémánt: A gyémánt atomrács szerkezetű, áttetsző, nagy a fénytörő képessége, a legkeményebb természetes anyag, oldhatatlan, magas az olvadáspontja, jó szigetelő.
• Grafit: A grafit rétegrács szerkezetű, nagy mennyiségben található a természetben, szürke színű, puha, a rétegekben lévő erős kötések miatt magas olvadáspontú. Jól vezeti az elektromos áramot. Előfordul: Csehország, Németország, Oroszország.
• Ásványi szenek: Nagyobb mennyiségben a szén ásványi szenek formájában fordul elő, ez nem elemi szén, elhalt élőlényekből képződött. Legkisebb széntartalmú: tőzeg, lignit, barna és fekete kőszén.

Szén-dioxid (CO₂) A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz. A levegőnél nagyobb sűrűségű, az égést nem táplálja, kis koncentrációban nem mérgező, nagyobb mennyiségben belélegezve a vér pH értékét csökkenti. Nagy nyomáson cseppfolyósítható, acélpalackban hozzák forgalomba. Párolgás közben erősen lehűl, úgynevezett szárazjéggé alakul. Vízben oldódik, vizes oldata a szénsav. Széntartalmú anyagok elégetésénél keletkezik. Laboratóriumi előállítása mészkő és sósav reakciójával történik. Számos ipari eljárás alapanyaga.