Hirdetés

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

25 perc olvasás

A Shakespeare-i dráma:

Az angol reneszánsz dráma nem az ókori drámából alakult ki, hanem a középkori színjátszó hagyományokból. Három fajtája van: -Misztérium-játékok: Bibliai történetek feldolgozása. -Moralitás-játékok: az állandó témájuk az erények és bűnök vetélkedése az emberi lelkekért. -Mirákulum: szentek életét dolgota fel és mutatta be.

Hirdetés

ROMEO ÉS JÚLIA elemzés

A Rómeó és Júlia az olasz Matteo Bandello 1524-ben írt novelláján alapszik, bár Dante Isteni színjátékában is felbukkant már a Montecchi, illetve a Capeletti család. A karakterek pontos kidolgozásával és a verselés egyéni stílusával azonban Shakespeare drámája messze túltett valamennyi tartalmi elődjén. 1594-96 között íródott, nyomtatásban 1 évvel később jelent meg. Műfaját tekintve lírai tragédia, melyben 2 egyenlő nagságú főhős áll egymással szemben. A cselekmény öt napot ölel fel, és számtalan helyszínen zajlik, olyannyira, hogy meg sem marad végig Veronában, hanem egy rövid ideig Mantovába helyeződik át. Témáját tekintve a szabad párválasztás, illetve az egyéni szabadság kérdését járja körül, ebből következően a fő konfliktus a középkori, illetve a reneszánsz értékrendet képviselő szereplők között alakul ki. A szereplők értékrendjük alapján két nagy csoportra oszthatók. A középkori értékeket képviselők közül a legfontosabbak a Montague és a Capulet szülők, de idetartozik Tybalt, valamint Páris figurája is; utóbbi bár nem tartozik a dráma negatív hősei közé, mégis egyértelműen a középkori konzervatív nézeteket képviseli. A címszereplő szerelmesek, Rómeó két jó barátja, Mercutio és Benvolio alkotják a szereplők másik nagy csoportját, a reneszánsz gondolkodásúakat. Júlia dajkája, illetve Lőrinc barát nem sorolhatók be egyértelműen egyik csoportba sem, bár mellékszereplő létükre kiemelkedően fontos a szerepük. A mű verselése: 5-öd és 6-od feles jambikusokból álló verstípus. Az elhang műfaja szonett. Ebben jelenik meg a végzetszerűség.

I. felvonás

Az expozíció, melyben kiderül a helyszín (Verona). Vígjátéki jelenettel indul: a két család szolgái Verona főterén pajzán szójátékokkal sértegetik egymást. Vígjátéki vonás, hogy a szöveg itt prózában szól (a prológus szövege szabályos szonettforma). A szolgák láthatóan nem veszik komolyan a dolgot, csak akkor kezdenek vívni, amikor feltűnik Benvolio: Montague szolgái előtte akarják bebizonyítani uruk iránti hűségüket.

Csakhogy Benvolio maga is jóra való ember (neve is beszédes: „Jóakarat”-ot jelent). Leinti őket, de megjelenik Tybalt, aki már nem játszik a szavakkal: gyűlölete szívből fakad, bár az okát nem értjük. Nem is tudjuk meg Shakespeare -től, hogy a két család miért gyűlöli egymást. Shakespeare bizonyára szándékkal hagyta homályban ezt a kérdést, mint aki kihangsúlyozni akarta: nem fontos, kinek van igaza, az emberek ok nélkül is gyűlölhetik egymást.

A harc után megjelenik Rómeó, és félrevonul Benvolióval. Minden jel arra mutat, hogy viszonzatlan szerelemtől szenved, mígnem egyszer csak elárulja magát: „Ma hol ebédelünk?” – kérdezi, miközben állítólag éppen halni kíván. Szerelme póz csupán, méghozzá túljátszott póz: a kor közhelyei, petrarkista paradoxonokat szaval nagy számban, majd hidegen közbekérdez: „Tovább folytassam?” és folytatja, mintha csak könyvből olvasná, mit érez.

Hirdetés

Egy jelenet erejéig Paris tűnik fel (mint később megtudjuk, rokona a Hercegnek). Capuletnek udvarol, a leánya, Júlia kezét kéri. Capulet vonakodik, hiszen Júlia csak tizennégy éves, de kitér a döntés elől, s a kérőt lányához utasítja. „Elsősorban leányom dönt, nem én” – feleli Párisnak egy szerető apa hangján.

Rómeó és Benvolio eközben Capulet egy szolgálójától megtudja, hogy bál lesz a Capulet-házban. Kiderül, hogy Rómeó szerelme, Rozália is ott lesz, s Benvolio rábeszéli Rómeót, hogy menjenek el a bálba. Rozália Capulet unokahúga, azaz elérhetetlen Rómeó számára. Ebben rejlik Rómeó viselkedésének kulcsa: Rómeó – mint a legtöbb tapasztalatlan kamasz fiú – fél a lányoktól, bár szerelemre vágyik. Ezért választotta az elérhetetlen Rozáliát, és ezért adja a búval bélelt szerelmest: ez a szerep egyszerre óvja őt, s tünteti fel érett férfiként ugyanakkor.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5