Vörösmarty Mihály Előszó és Arany János Letészem a lantot című művének összehasonlító elemzése

A következő versszakban a szellemi és kulturális életre utal, valamit költői pályájára. A ,,baráti szem” i Petőfi Sándor, a barát és költőtárs emlékét idézi.

,,Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim;

Baráti szem , müvészi gonddal Függött a lantos ujjain”

A következő versszakban szintén a költészetről beszél. Kiderül, hogy az írást fontos feladatnak tartja a haza érdekében is (,,Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát”). Az ötödik versszakban megtudjuk, hogy Arany meglehetősen sikeres költő volt, hiszen azt írja, hogy:

,,Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet”

A hatodik versszakban bizonyítja lelkének megváltozását. Itt szinte temetői, gyászos hangulattal (,,Mely temetőbül, mint kisértet”) érzékelteti a drámai állapotot.

A Letészem a lantot az Előszóval szemben harmonikus szerkesztésű. Ez azt is mutatja, hogy Vörösmarty művében még munkálnak az indulatok, míg Arany már belenyugodott az új állapotba. A Letészem a lantot hét nyolcsoros versszakból áll. A strófák rímképlete: x a x a b c b c (félrímek és keresztrímek).

Az 1848-49-es szabadságharc leverése az egész magyarság megrendülését váltotta ki. A csalódottságot és a félelmet leginkább az írók, költők munkáiból érezhetjük. Vörösmarty Mihály és Arany János művei hűen adják vissza az akkori reményvesztett hangulatot.