Hirdetés

Tudattörténet és társadalomrajz Németh László Iszony című regényében

16 perc olvasás

Németh László (1901-1975)

Németh László a XX. század közepén alkotott. A Nyugat második nemzedékének tagja.

Hirdetés

Életrajz

  • 1901-ben született Nagybányán
  • 1919-ben felvételizett bölcsészkarra, de átiratkozott orvosira, ahol 1925-ben diplomázott.
  • fő műfajai: esszé, regény, dráma, önéletrajz, írt verset, kritikát, elbeszélést és kiváló műfordító volt
  • a Nyugat szerkesztője (Osvát Ernő) szerint: „a magyar szellemi erők organizátora”
  • 1925-ben jelent meg első írása: megnyerte a Nyugat pályázatát Horváthné meghal című elbeszélésével
  • 1931-ben lett a Nyugat kritikusa, esszésorozatban mutatta be nemzedékének legjelesebb alkotóit
  • 1932 őszén indította meg egyszemélyes folyóiratát, a Tanút
  • 1934-ben induló Válasznak is egyik szerkesztője
  • a népi írók mozgalmának aktív munkatársa
  • Egyre jobban belebonyolódott a politikába, az 1944-es német megszállás alatt a letartoztatástól félve Illyés Gyulával bujkált
  • A sorozatos támadások elől, már ismét Budapesten műfordításokba menekült. Az Anna Karenina-fordításáért 1952-ben József Attila-díjat kapott
  • Munkássága elismeréseként pedig 1957-ben Kossuth-, 1965-ben Herder-díjban részesült
  • 1975-ben Budapesten agyvérzésben halt meg.

Legfontosabb regényei:

Legfontosabb drámái:

Az esszéíró: az esszéi a magyar társadalom sorskérdéseivel foglalkoznak

Hirdetés
  • a nyugati és keleti út között egy harmadik megoldást keresett (harmadikutasság)
  • a vállalkozás szerinte maga az élet, a harmonikus személyiség megteremtésének kísérlete (A minőség forradalma-1933)
  • a közép- és kelet-európai népek (kisebbség) történelmi sorsközösségét hirdette
  • a munkás fogalmát a dolgozó, alkotó ember értelmében használja
  • sötéten látja a jövőt
  • a társadalom jobbítását úgy képzelte el, hogy az adott viszonyok korlátozó hatása ellenére a kiválóak, a jobbak példája majd áthatja az
  • emberek mind nagyobb csoportjait, ezzel fokozatosan megváltoztatva a világot
  • egész életét átfogta a pedagógiai ethosz (önnevelés és mások tanítása)
  • szépirodalmi művei is felelősségre ébresztenek, életcélt jelölnek ki
  • Esszékötetei: Az én katedrám (1969)  Két nemzedék (1970)….

A regényíró: a XX. századi magyar regény társadalomábrázoló és lélektani hagyományának folytatója, jelentős mértékű újítója

  • regényhősei alapvető problémája az emberi személyiség kettőssége
  • a szolgálat elve és erkölcse, elidegenedettség
  • szerinte nem lehet eszményi életutat bejárni
  • a feloldási törekvések az 1945 utáni regényekben válnak hatékonyabbá
  • Németh László regényeinek hősei nőalakok, a női lélekkel foglalkozik. Mindegyik nő valamilyen típust testesít meg. Leghíresebb
  • nőalakjai: Égető Eszter, Kárász Nelli, Kurátor Zsófi (Gyász).

A drámaíró: kiemelkedő történelmi személyiségeket, illetve „közembereket” választ drámahősül, kik az igazság felismerése és kimondása miatt kerülnek konfliktusba

  • legtöbb műve a lelki folyamatok vívódásának az ábrázolása
  • jellemző rá a sűrített nyelv is
Hirdetés

Iszony (1942-47)

A kritikusok szerint az író legtökéletesebb regénye, amely akkora sikert aratott, hogy 20 nyelvre fordították le. A regényt 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet Népe számára (folytatásokban közölték). Móricz halálával a lap megszűnt, az írás is félbemaradt. 1947-ben vette elő ismét kiadói biztatásra a kéziratot, s karácsonyra megjelent a kész regény.

A cím értelmezése

A cím kijelöli a mű legfontosabb szálát, Nelli érzését férjével, házasságával és egész életével kapcsolatban. A cím egy életérzést, az elidegenedés érzését fejezi ki. És ezt Nelli érzi: „A lelkem nem tudott elegyedni a világgal.”-ez a mondat mutatja be legszélesebb körben azt az iszonyt, amit a főhős érzett.

Még 2231 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!