Roger Martin Du Gard: A Thibault család

Mindez arra indítja a szerzőt, hogy a Vitorlabontás kéziratát megsemmisítse, és új tervet készítsen. Új ágat olt be a régi törzsbe: 1914 nyara címmel megírja a hetedik részt, amely csak 1936-ban jelenik meg. Végül kiadja az Epilógust, melynek megjelenését a II. világháború kitörése hátráltatta (1940). Roger Martin du Gard regényében a polgári társadalom széthullását mutatja be. Széles körképpel szemlélteti a családi élet bomlását és az egyházak tehetetlenségét, hogy végül a világháború pusztító erejét ábrázolja.

Az első könyv (A szürke füzet) kilenc fejezete kerek egészet alkot. Az első fejezet Jacques Thibault és Dániel Fontanin szökéséről tájékoztat, a következők a nyomozást és a két fiú kalandjait beszélik el, végül az utolsó fejezetek (8-9) a hazatérést mutatják be.

A szürke füzet lapjain a szerző gyermekkora elevenedik fel. Roger Martin du Gard tízéves korában egy Párizs melletti faluban találkozik a nála néhány évvel idősebb Jeannal, aki líceumba jár. Tőle hall először az irodalomról, s nála látja meg a szürke füzetet. Roger Martin du Gard többek között ezt írja gyermekkori élményéről: „Ez a hatodik gyerek verses tragédiákat írt… Szabad napjain a legnagyobb gonddal, ibolyaszín tintával másolta be ezeket egy vaskos füzetbe, amelynek vörös csíkos, szürke vászonkötése olyan tiszteletet ébresztett bennem, hogy több mint hatvan esztendő elmúltával sem felejtettem el. Elszavalta nekem azokat a részleteket, amelyekre a legbüszkébb volt: Oidipusz, Agamemnon, Flaminius ünnepélyes szavakat váltottak, és versenyt átkozódtak. Szájtátva hallgattam, s nem tudtam ajkáról levenni a szemem. Ilyen szépet soha életemben, nem hallottam.”

Ennek a szürke füzetnek döntő jelentősége van. A két fiú a legfőbb titkok és feljegyzések kincsestárának tekinti, a papok pedig bűnjelnek tartják.

Rendkívül jellemző Binot abbéra és az egykorú katolikus nevelésre a füzet felfedezésének története. Ezt így beszéli el a tisztelendő úr: „Kevéssel tizenkettő előtt beléptünk a terembe, gyorsan, mint mindig… Megfordítjuk az ajtó gombját, anélkül hogy az ajtó megmozdulna, aztán hirtelen nyitjuk ki.

… Szóval, amint belépünk, pillantásunk Jacquot barátunkra esik, akit készakarva az ajtónkkal szemközt helyeztünk el… Már éppen be akartuk csukni az asztalt, amikor eszünkbe jutott, hogy végighúzzuk kezünket a sorban álló tankönyvek háta mögött: s kiveszünk egy szürke vászonfüzetet…” (12. 1.)

Vadászatra vagy rendőri nyomozásra emlékeztet ez az eljárás, amelynek alapja a teljes bizalmatlanság. A nevelő rajta akarja csípni tanítványát, az pedig emberi jogát védi, amikor a saját érzéseit, gondolatait és titkait tartalmazó füzetet nem akarja átengedni. Megérti ezt Mme de Fontanin is, akit Binot abbé be akar avatni a fiúk titkába: „Különben is, itt van a bűnjel!… Csak pillantson bele: bármily kegyetlenség megfosztani önt minden illúziójától, azt hisszük, hogy ez szükséges, s ön is tisztában lesz mindennel!

– Egy sort sem olvasok el, uraim. Nyilvánosan, tudta nélkül feltárni ennek a gyermeknek a titkait, amikor még csak ki sem magyarázkodhatik: nálam ezt nem szokta meg, hogy így bánjanak vele.” (29. 1.)

Roger Martin du Gard itt a katolikus és a protestáns álláspontot mutatja be. Mme de Fontanin már eltér Oscar Thibault és köre tekintélyi elvétől. Barátságos, emberi viszonyt teremt gyermekeivel. Ez a viszony azonban csak a gyermekkorban fűzi össze Dánielt és Jennyt az édesanyjával. Mindkét polgári család egyházi alapon nevel, s az új nemzedék határozottan szembefordul szülei életformájával és világnézetével. (Roger Martin du Gard erős antiklerikalizmusa egyébként már az Egy lélek története regényéből is kitűnik.)

A Thibault családszerkezetének legfeltűnőbb vonása a drámaiság. Roger Martin du Gard már 1903-ban olyan párbeszédes novellát írt, amelyben nincsen elbeszélő szakasz, legfeljebb színi utasítások tájékoztatják az olvasót. Ezt a novellát más elbeszélő művek követték, és ezek is párbeszédes, drámai jellegű alkotások voltak. A szerző sokáig töprengett azon, nem lenne-e helyes, ha A Thibault családot is ilyen formában írná meg. Egy epizódot kísérletképpen el is készített elbeszélő és párbeszédes változatban, alapos mérlegelés után úgy döntött, hogy mégis az előbbit választja.